Cégvezetés esetén szinte mindennapos eset – ez sosem volt másként -, hogy egy-egy ügyfél arra panaszkodik, hogy nem fizették ki valahol. Ő maga beletett a kivitelezésbe egy csomó pénzt, fizette az embereit, aztán nem hogy haszna lenne, elbukta az összes pénzt.
A mostani bejegyzésbe azzal foglalkozunk, hogy hogyan is lehet minimalizálni ilyenkor az elbukott összegeket vagy áthidalni a nehéz időszakot. Ha még csak az alapítás fázisában van, akkor ezt a bejegyzést ajánlom inkább.
Előleg
Bizony, a magyar kkv szektornak egészen rossz a tőkeellátottsága, ez nem egyedi probléma. Elég ha bármelyik cégvezetőt megkérdezünk: hány hónapig bírná ki a cége megrendelések nélkül? Ez a szám a legtöbb cégnél valahol 0 és 1 között van. Tudomásul kell venni, hogy van az a szint, aminél még nem lehet azt bevállalni, hogy a vállalkozó megfinanszírozza a munkát. Ha ilyen helyzetben vagyunk, nyugodtan kérjünk előleget legalább az anyagra. Még mindig jobb a helyzet, ha emiatt esetleg nem kapjuk meg a munkát, mintha a végén – miután már a munkát és az anyagot is beletettük – nem fizetnének ki és ebbe belerokkanna a cég.
Cégvezetés általi stressz-teszt
Furcsának tűnhet, de az előző ponthoz kapcsolódik. Minden munka elvállalása előtt vizsgáljuk meg, hogy kibírná-e a cég ha a munkát nem fizetnék ki. Tovább megyek: kibírná-e a cég, ha a szerződés szerint kifizetnének, de mondjuk 90 napos fizetési határidő lenne a szerződésben?
Példa: az egyik ügyfél könnyűszerkezetes házak betonalapozását csinálja meg, csak ennyi a feladata, illetve a kapcsolódó földmunkák. Egy munka kb. 5 millió Ft-ba kerül, havi egy munkát tud megcsinálni, a megrendelő – aki egy könnyűszerkezetes házakat építő cég – 90 napra fizet.
Első hónap: hó végén kész az alap leszámlázza (5 millió Ft), megy át a következő munkához. Második hónap: hó végén kész az újabb alap, megint leszámlázza (5 millió Ft), indul a következő munkához – az első havi számla díja 2 hónap múlva folyik be. Harmadik hónap: hó végén kész az újabb alap, leszámlázza (5 millió Ft), indul a következő munkához – az első havi számla díja 1 hónap múlva folyik be. Negyedik hónap: hó végén kész az újabb alap, leszámlázza (5 millió Ft), az első hónap díját kifizetik.
“ebbe egy átlagos cég belerokkant, mert menet közben már nem tudta fizetni az embereit és az adókat “
Láthatjuk a példából: 4 hónapja dolgozik a vállalkozó, de csak a 4. hónap végén folyik be az első 5 millió Ft. 4 hónapon keresztül saját zsebből finanszírozta a saját embereit (a cégvezetés rémálma), továbbá 4 építkezést – még ha a munka díjának fele profit lenne, ez akkor is 10 millió Ft saját pénzt jelent (és ennyi profit nincs egy munkán) a költségekre. Tehát jól hangzik, hogy a 4. hónap végén van a cégnek 5 millió Ft bevétele és 15 millió Ft kintlévősége: csak ebbe egy átlagos cég belerokkant, mert menet közben már nem tudta fizetni az embereit és az adókat.
Mindenkinek az életében eljön a NAGY MUNKA, amin aztán szakítani fog. Csak kérdés, hogy tud-e nemet mondani, ha a cég még túl kicsi hozzá.
Folyószámla hitelkeret
Jelenleg ugyan emelkednek a hitelkamatok, de a biztonsági tartalék vagy pénzügyi mozgástér mindig jól jön. Használjuk ki a lehetőséget: mivel egyébként is kell bankszámlát fenntartanunk, az már csak némi adminisztráció, hogy egyúttal hitelkeretet is kérjünk a banktól. A hitelkerettel át lehet hidalni az átmeneti fizetési nehézségeket: késik egy megrendelőnk a fizetéssel? Ha nincs pénzünk, akkor rettegünk, hogy miből adunk hó végén fizetést. Ha van egy néhány millió Ft-os hitelkeretünk (amit egyáltalán nem nehéz elérni), akkor a 2 hetes fizetési késedelem esetén kifizetjük a hitelkeretből a dolgozókat, majd amikor bejön az utalás, visszafizetjük a hitelt.
Vagy – bár nem tartozik szorosan a témához – bejön egy akció: 20%-kal olcsóbban tudjuk megvenni azt az alapanyagot amit egyébként is mindig használunk. Ha nincs pénzünk, elszáguld mellettünk az akció: ha viszont van hova nyúlni, akkor a hitel igénybevételével rengeteget tudunk spórolni.
Fontos: a hitel nem arra való, hogy erőnkön felül költekezzünk. Kizárólag az átmeneti pénzügyi nehézségeknél szabad a pénzhez nyúlni. Rulettezni/ultizni az örökségből szokás, nem a kereskedelmi hitelkeretből. Arra is figyeljünk, hogy ha folyamatosan kihasználjuk a hitelkeretünket, akkor valószínűleg rosszul működik a cég, mert csak hitellel tudja fedezni a folyamatos tőkeigényét.
Partnerek felszámolása
Ha valamelyik partnerünk fizetésképtelenné válik, akkor elrendelik a felszámolását: a cég minden vagyontárgyát eladják és a bevételt felosztják a hitelezők közt. Igen ám, de ehhez be kell jelentkezni az eljárásba hitelezőként, amire a felszámolás közzétételétől számítottan 40 napunk van. Ha ezt nem tesszük meg, akkor egy forintot sem fogunk viszontlátni.
40 napon belül be kell jelentkezni hitelezőként, vagy bukjuk a pénzünket
Ezért legalább 3 hetente ellenőrizzük az adósainkat a www.cegkozlony.hu oldalon. Ha valakinek elrendelték a felszámolását, akkor mindenféleképpen kérjük a hitelezőként történő nyilvántartásba vételünket – ehhez érdemes ügyvéd segítségét igénybe venni.
Forrás: www.cegkozlony.hu
A felszámoló ilyenkor visszaigazolja a követeléseket. Arra figyeljenek, hogy kkv-knál többnyire rosszul! Itt különböző hitelezői osztályok vannak, a lényeg, hogy annál jobb esélye van az embernek megkapni a pénzét, minél előrébb van a besorolása az abc-ben. A “sima” követelések f) kategóriába kerülnek, itt az átlagos megtérülés 0-1% közötti (tehát a pénz 99%-át elbukják), azonban a jogalkotó a kkv-k segítése miatt úgy rendelkezett, hogy őket a d) kategóriába kell sorolni, ahol sokkal jobb esély van akár a teljes követelést megkapni. Így ha Ön kkv, akkor mindig figyeljen oda, hogy ne f) kategóriás hitelezőként igazolják vissza.
ÁFA problémák
A nem fizető vevő annyiból is rossz, hogy az ÁFA összegét a számla kibocsátása után kell befizetni. Ha a számlát soha nem fizetik ki, az ÁFA összegét mindenféleképpen bebukjuk. Pontosan erre találták ki a “pénzforgalmi ÁFA elszámolást”, a cégvezetés megsegítésére. A pénzforgalmi ÁFA lényege, hogy csak akkor kell befizetnünk az ÁFA-t, ha a számlánk ellenértékét kifizették – ha nem fizetik ki a számlánkat, akkor nekünk sem kell ÁFA-t befizetnünk.
“A pénzforgalmi ÁFA lényege, hogy csak akkor kell befizetnünk az ÁFA-t, ha a számlánk ellenértékét kifizették “
A hátránya a pénzforgalmi ÁFA-nak, hogy mi is csak akkor igényelhetjük vissza az ÁFA-t, ha az árut/szolgáltatást kifizettük. Vállalható kompromisszum véleményem szerint. Pénzforgalmi elszámolást cégalapításkor is lehet választani, de később is át lehet rá térni. Én nagyon ajánlom minden kisvállalkozásnak.
Egyelőre ennyi, ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Facebokon.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
A Központi Statisztikai Hivatal szerint – a 2016. évi “kis-népszámlálás” adatai alapján – Magyarországon 1 millió 87 ezer ember él együtt mint élettárs. Más számokkal: a 15 évnél idősebb emberek 13%-a élettársi kapcsolatban él. A gyermekek 47%-a már házasságon kívül születik – nagyrészt feltehetően élettársi kapcsolatba.
A fenti tények ellenére – vagy ezzel együtt – az élettársi viszony az élet sok területén nem biztosít azonos jogokat a házassággal. A mostani bejegyzésben a főbb különbségeket vesszük végig. Újabb információkat az élettársakról ebben a bejegyzésben talál.
Kik az élettársak?
Már itt is bajban vagyunk, ugyanis a jog nem feltétlen ugyanazokat jelöli meg élettársakként, akiket a nem jogvégzettek annak tartanak. Alapvetően az élettársi kapcsolatot az érzelmi, gazdasági, szexuális kötődés határozza meg. Fontos már az elején leszögezni, 3-féle élettársi viszony létezik: 1. Bejegyzett élettársak; 2. Regisztrált élettársak; 3. “Sima” élettársak.
Bejegyzett élettársak
Bejegyzett élettársak kizárólag azonos nemű, 18 év feletti párok lehetnek(!). Ha tehát Ön hetero párkapcsolatban él, akkor biztosan nem vonatkoznak/vonatkozhatnak Önre a bejegyzett élettársakra vonatkozó szabályok. A bejegyzett élettársi kapcsolatot anyakönyvvezető előtt kell létesíteni, gyakorlatilag mint a házasságot.
A jogalkotó úgy döntött, hogy lehetőleg nem foglalkozik minden külön törvényben az egynemű párokkal, így a bejegyzett élettársakról szóló törvény kb. annyit ír, hogy ahol törvény házastársakat említ, az alatt bejegyzett élettársakat is érteni kell. Bejegyzett élettárs például örököl a társa után a törvény alapján is, nem bejegyzett élettárs viszont csak végintézkedés esetén.
Regisztrált élettársak
A regisztrált élettársak lehetnek hetero és homo párok is, a regisztrációt közjegyzőnél kell megtenni az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Azaz hiába megy el ügyvédhez ezzel kapcsolatban; az ügyvéd legfeljebb vagyonjogi szerződést tud készíteni. Ennek a regisztrációnak semmiféle családjogi hatása nincs (fontos: ez magára a regisztrációra vonatkozik, nem az élettársi kapcsolatra. Másként szólva: a regisztráció jogilag semmit nem tesz hozzá a házasságon kívüli kapcsolathoz). Az élettársaknál a bírói gyakorlatban szinte mindig ugyan az a probléma: a párok (nyilván szakításkor) abban nem szoktak egyetérteni, hogy mikortól éltek élettársi kapcsolatban. A regisztráció időpontjától erről van egy írásos bizonyíték, amiről a közjegyző még tanúsítványt is kiállít kérésre.
Sima élettársak
“Sima” élettársak ugyancsak lehetnek hetero és homo párok is, ez egy érzelmi, szexuális és gazdasági közösséget jelent. Családjogi hatása aránylag kevés van.
Vagyoni viszonyok az élettársaknál
Élettársak alatt most a “sima” és a “regisztrált” élettársakat fogjuk érteni az előfordulási gyakoriság miatt. Az élettársak önálló vagyonszerzők, ez azt jelenti, hogy amit keresnek az az ő – nevezzük így – külön vagyonuk, az élettársuk tartozásai sem terhelik őket. Ha az élettársi kapcsolat megszűnik, akkor a párnak el kell számolnia a meglévő vagyonnal a következő módon.
A kapcsolat keletkezésekor meglévő vagyont ki kell vonni a meglévő vagyonból, majd pedig meg kell nézni, hogy a maradék – ezt nevezzük vagyonszaporulatnak – megszerzésében a pár tagjai milyen mértékben vettek részt. A hozzájárulás mértéke bizonyítási kérdés: alapvetően a fizetéseket veszik figyelembe, de ha például az egyik fél – jellemzően a nő – háztartásbeli volt, akkor a bírói gyakorlat szerint az ő “keresete” ilyenkor nem nulla, mert a férfi pontosan azért tudott elmenni dolgozni, mert a nő vezetett egy egész háztartást és gondoskodott mindenről, tehát a háztartási munkát is munkának ismerik el.
Nem kell figyelembe venni a számolásnál az öröklött vagy ajándékba kapott vagyont, s még egy csomó más tételt (ha valakit érdekel, hogy pontosan miket, a Ptk. 4:38. §-ban találja meg), ez mindig úgynevezett különvagyonnal minősül.
Ha nem tudják bizonyítani, hogy ki milyen arányban működött közre a vagyonszerzésnél, akkor 50-50%-nak veszik a felek közreműködését.
Ez így leírva egyszerűnek tűnik, de gondoljunk bele: lehet hogy az egyik fél a kapcsolat elején tanult, versenyképesebb szakmát szerzett, egy ideig ő keresett nagyságrendekkel többet, majd munkanélküli volt fél évig, esetleg elkapott egy komoly betegséget – csupa olyan dolog ami nagyon nehézzé teszi a kalkulációkat.
Ügyvéd kollégákkal pont az ilyenek miatt szoktuk megmosolyogni azt az érvet, hogy azért nem házasodnak össze a párok, hogy “könnyebb legyen szétmenni”. Szétmenni sosem könnyű, pláne ha gyermek is született, de: házasságnál azt vélelmezzük, hogy mindkét fél 50-50%-kal járult hozzá a bevételekhez, nem kell bizonyításokat lefolytatni erre. Ez pedig ebben a részében elég egyszerűvé teszi az eljárásokat.
Élettársak öröklése
Élettársak nem örökölnek egymás után (csak a bejegyzett élettársak). Ha azt szeretnénk, hogy élettársunk is örököljön, akkor kénytelenek leszünk végrendelkezni, ellenkező esetben az elhunyt élettárs után semmi nem marad ránk – éppen úgy igaz ez az 1 éves együttélésre mint a 40 évesre, 20 éves és 80 éves párokra.
Az öröklésnél viszont óva intenék mindenkit az otthon, saját kézzel készített végrendeletektől, az esetek nagyobb részében ezek a végrendeletek érvénytelenek – így az élettárs ugyanúgy nem fog örökölni. A végrendelkezésről külön is írok majd, illetve készül egy videónk is a témában, melyet heteken belül közzéteszünk.
Házastársaknál a “külön kassza” ügyvéd vagy közjegyző által készített szerződés nélkül semmit sem ér jogilag
Hétfői bejegyzésünkben pedig végigvesszük a házassághoz kapcsolódó vagyonjogi rendelkezéseket: tudta-e ön például, hogy házastársaknál a “külön kassza” ügyvéd vagy közjegyző által készített szerződés nélkül semmit sem ér jogilag?
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Tudom, hogy sokan keresik a bölcsek kövét, hogy hogy tudnának teljesen biztosak lenni abban, hogy őket nem tudják átverni, felkészültek. Jó hírem van: nem tudnak. De jó, ha nem egy hamis bizonyossággal vágnak neki az autóvásárlásnak. A műszaki részéhez én nem értek, ahhoz adok pár tanácsot, hogy a dolog jogi részében ne csalódjanak.
Ki az eladó?
Banálisnak tűnhet, de mindig bizonyosodjanak meg róla, hogy ki az eladó. Gyakori “trükk”, hogy felszámolás-közeli cégre vásárolják meg az autót, ez a cég lesz az eladó, aztán mire kiderül a hiba vagy végigmegy egy per, valójában nincs kin behajtani a pénzt. Ebben a cikkemben írtam arról, hogy hogyan tudja ellenőrizni egy cég előéletét – tegye is meg!
Arra is figyeljen, hogy ott, Ön előtt írja alá az eladó a szerződést és a saját (saját cég) adatait írja be. Ha cég az eladó, akkor kérjen aláírási címpéldányt/aláírásmintát és a cégjegyzékben nézze meg, hogy jogosult-e az aláíró képviselni a céget.
Előre kitöltött és aláírt szerződést soha ne írjon alá az iratok ellenőrzése nélkül. Gyakran megesik, hogy nem íratják át a “kereskedők” az új autót, hanem kitöltik a szerződést annak az adataival, akiktől ők “vették”, majd az általuk talált vevőt írják be az eredeti szerződésbe. Mivel jár ez? Olyan, mintha az ismeretlen személytől vettük volna az autót: a kereskedő le fogja tagadni, hogy nála jártunk, az eredeti eladó pedig értetlenkedni fog, hogy ő soha nem látott minket, biztos nem fizet nekünk semmiféle javítást.
2. Az autó
Elindult az úgynevezett Jármű Szolgáltatási Platform, aminek a használatához Ügyfélkapura van szükség – ezt bármelyik kormányablaknál díjmentesen megcsinálják 10 perc alatt. A Platformon díjmentesen le lehet kérdezni a kocsik előéletét, a rögzített km-óra állásokat és a vizsgáztatáson készült fényképeket. Még nem tökéletes a rendszer, de a nyilvánvaló km-óra csalások megakadályozására már most is tökéletes.
A rendszer csak a magyarországi életutat tudja végigkövetni, így a külföldről behozott autókkal kapcsolatos csalásoktól nem véd – de lehet, hogy hosszú távon ez már egy érv lesz a nem 20 éves német BMW-k vásárlása mellett.
3. Milyen szerződést használjunk?
Nem szoktam ezt írni szinte semminél, de itt nyugodtan használják a netes mintákat. Nem azért mert annyira jók lennének: de a tulajdonváltozást csak akkor jegyzik be az önkormányzatnál, ha megfelel a szerződés bizonyos alakiságoknak – ezt rendszerint elrontják a laikusok a saját készítésű szerződésekben. Nagy biztosítók, alkuszok oldalán megfelelő mintákat találnak, ezeket nyugodtan használják – az évszámra figyeljenek, ne legyen “régi” a minta.
A szerződésbe írják bele a kocsi hibáit, illetve csináljanak sok képet (akár eladók, akár vevők) az átadáskor, később ne legyen vita abból, hogy milyen állapotú volt a jármű
4. Megtekintett állapotban…
A leggyakrabban alkalmazott fordulat, hogy “megtekintett” állapotban vettük. De mit is jelent ez? Jelenti a szemmel látható hibákat, illetve azt, hogy tudjuk, hogy egy 20 éves autónál bizony lesznek később javítási költségek, cserék – ezt nevezzük rendeltetésszerű elhasználódásnak. Az ilyen hibákért nem tudunk semmiféle javítást vagy cserét kérni, esetleg visszakérni a vételár.
Amit tehetünk – érdemes -, hogy vásárlás előtt szervizben megvizsgáltatjuk az autót, és rögzítjük azt amit ott mondanak. Így nem lesz vita az általános állapotról.
Mindig vigyenek magukkal festékvastagságmérőt – még autószalonba, új autóhoz is, ugyanis nagyon gyakran megsérülnek szállítás közben, aztán Önöknek már senki nem fogja elhinni, hogy Önöknél ilyen nem történt, az már egy “törött kocsi” lesz.
Festékvastagság mérés – Forrás: conrad.hu
5. Ha baj van…
Ha baj van, akkor készüljünk fel rá, hogy több tíz, esetenként több százezer forintos tételt fog ez jelenteni. Tavaly ráadásul úgy változott meg a polgári eljárásjog, hogy a perek nagyon nehezek lettek, ahova komoly szakértelem szükséges, hogy már egyáltalán be tudjunk adni egy keresetlevelet, így mindenféleképpen érdemes ügyvédhez fordulni.
VISZONT. Már a szerződésbe írjuk bele, hogy jogvita esetén az “XY” (ide írjuk be a legközelebbi járásbíróságot/kerületi bíróságot) Járásbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Alapesetben ugyanis az alperes lakóhelye szerinti bíróságon kell pereskednünk – ami nem vicces, ha mi mondjuk Mosonmagyaróváron lakunk, az eladónk pedig debreceni lakos). Ezzel rengeteg pénz tudunk spórolni.
6. Mit kérhetünk ha lerohad a kocsi?
Alapvetően először is kijavítást vagy cserét tudunk kérni, ha ezek nem megoldhatók, akkor jön az árengedmény, végső esetben pedig vissza lehet csinálni az egész adásvételt – ez utóbbi szokott a legnehezebben menni.
Ha az eladó nem működik együtt, akkor hosszú pereskedés veszi kezdetét. Ezt meg lehet előzni, ha igazságügyi szakértővel átvizsgáltatjuk a hibát, mert az általa adott szakvélemény alapján jó eséllyel el tudjuk dönteni, hogy beleálljunk e egy perbe. Az ilyen szakvélemény beszerzéséről ebben a bejegyzésben írtam.
Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Gyakran érkezik ügyfelektől a kérdés: “miért kell még mindig fizetnünk, 10 éve követelik rajtunk?!” A kérdés sok esetben jogos, ugyanis a polgári jog szerint nem követelhető egy tartozás bármeddig – itt jön be a képbe az elévülés – idővel bizony hiába pereljük a másikat: nem lesz köteles fizetni.
Az elévülésről ebben a cikkemben is olvashat, ahol leírok egy olyan hibát, ami miatt nyugodtan főhet a követeléskezelők feje, ugyanis százával évülhettek el a követelések!
Az elévült követelések kifizetéséről
Mit is jelent az elévülés?
Az elévülés azt jelenti, hogy nem lehet bíróságon érvényesíteni azokat a követeléseket amelyeknél az elévülési idő eltelt – de csak akkor, ha erre az adós (tehát aki tartozik) hivatkozik, jelzi a bíróság részére. Ha nem hivatkozik rá, akkor hiába évült el, ugyanúgy ki kell fizetni. A bíróság ezt nem vizsgálja, sem pedig a közjegyző: az adósnak mindig magának kell szólni, hogy “elévülési kifogást” terjeszt elő.
Ha az elévült követelést magunktól kifizetjük, akkor visszakérni nem lehet – emiatt is érdemes résen lenni.
Mennyi idő az elévülés?
Általában öt év, de vannak kivételek. Ritkán, de előfordul például, hogy a szerződésben ettől eltérő időt kötnek ki a felek – ez esetben mindig meg kell nézni, hogy a szerződésbe mit írtak bele.
A különböző jogszabályok is megállapítanak eltérő elévülési időket. Az áramdíjakra például a villamosenergiáról szóló törvény 3 éves elévülési időt mond ki (ez korábban 2 év volt, de változott), a a gázszolgáltatásból eredő igények szintén 3 év alatt évülnek el. A tv és telefonos tartozások a hírközlési törvény szerint 1 év alatt évülnek el. Ezek csak példák és a ma hatályos állapotokat tükrözik, de érdemes mindig utánanézni, hogy az adott jogviszonyra vonatkozik-e speciális elévülési idő.
Az elévülési idő akkor kezdődik, mikor fizetni kellett volna, ezt nevezzük esedékességnek. Mindig az esedékességtől kell számolni az elévülési időt.
Akkor minden 5 éves tartozás megszűnt?
Nem. Vannak olyan esetek amikor az elévülési idő meghosszabodik (egy ideig nem telik) vagy újraindul. A meghosszabodást nevezzük nyugvásnak; ilyen akkor van, ha menthető okból nem tudják érvényesíteni a követelést – pl. mert nem tudják ki tartozik nekik, öröklés esetén.
Ami gyakrabban előfordul az a megszakadás. A megszakadás esetén mindig újraindul az elévülési idő. Akkor szakad meg az elévülés, ha az adós tartozáselismerő nyilatkozatot tesz, vagy ha módosítják a tartozást közösen a hitelezővel – ezért akar mindenáron minden faktorcég aláíratni valamilyen “tartozáselengedő” megállapodást, mert akkor tovább tud követelni.
Akkor is megszakad, ha peres eljárást (vagy fizetési meghagyásos eljárást) indítanak és ott érdemi döntés (többnyire ítélet) születik. De ha megindítják a pert az elévülési időn belül, az már elég ahhoz hogy ne évüljön el a követelés.
Mi a helyzet a fizetési felszólítással?
Itt nagyon fontos, hogy mikori a tartozás (mikor kötötték a szerződést, amiből származik a tartozás). Ha a szerződést 2014. március 15. napja előtt kötötték, ott megszakítja az elévülést az írásbeli fizetési felszólítás is. Az írásbeliség jelentőségéről ebben a cikkemben írtam, ahol kifejtettem, hogy lehetséges, hogy tömegével évültek el tartozások a hibás fizetési felszólítások miatt.
A fizetési felszólításnál fontos, hogy bizonyítani kell, hogy az adós átvette – ezért túl sok jelentősége nincs az egyszerű postai leveleknek. A felszólítást tértivevényes levélként kell küldeni, különben az adós könnyedén letagadja, hogy kapott volna ilyet – így az elévülés sem szakad meg, hanem le tud telni.
Ha már végrehajtás alatt van az ügy
Ha már született végrehajtható döntés, akkor már kizárólag a végrehajtási cselekmények és a tartozás közös megegyezéssel történő módosítása szakítja meg az elévülést. A fent felsorolt okok nem. Onnan tudjuk – többnyire – hogy már van végrehajtható döntés, hogy önálló bírósági végrehajtó jár el.
Az önálló bírósági végrehajtót soha ne keverjék össze a faktoring/behajtó cégekkel. A végrehajtó hatóság, a behajtó cégek pedig csak olyan jogokkal rendelkeznek mint a sarki kisbolt, ahová vásárolni jár. Ne engedje, hogy fenyegessék.
Végrehajtás alatt is el tud tehát évülni az ügy, ezt úgy lehet megállapítani, hogy személyesen felkeresi a végrehajtót az irodájában és betekint az ügy aktájába. Ha talál két olyan bekezdést, ami között eltelt az elévülési idő, akkor a követelés elévült.
Ha elévült, akkor kérni kell a végrehajtótól az úgynevezett “Vht. 41. § szerinti eljárást”, s a végrehajtást ez alapján jó eséllyel meg fogja szüntetni. A Vht. 41. § szerinti eljárásról szerdai bejegyzésemben fognak olvasni.
Fontos: ha már végrehajtás alatt van az ügy, tehát önálló bírósági végrehajtó jár el, akkor már mindig csak a végrehajtón keresztül fizessen és kommunikáljon, a hitelezővel közvetlenül ne. Nem tud okosabb lenni a végrehajtónál, ha ő már képbe került, akkor a jutalékát így is úgy is ki kell fizetni, Ön tehát csak bukni tud, ha megpróbálja megkerülni.
Vállalkozás indítása esetén sok ügyfélnél és ismerősnél látjuk, hogy fél elhagyni a korábban biztonságosnak tartott alkalmazotti létet, pedig nagyon piacképes tudása van. Félreértés ne essék: a munka nem szégyen, sőt… De ha feleannyi munkaórával kereshet valaki ugyanannyit, vagy ugyanannyi munkával kétszerannyit, mint alkalmazottként, akkor talán nem olyan nagy kérdés, hogy megéri-e vállalkozni.
Természetesen a vállalkozói létet csak minden árnyoldalával együtt lehet választani. A főnök után most az ügyfélnek lesz mindig igaza, a munkaidő nem 8-tól 4-ig tart. Beteg is csak mértékkel lehet az ember, hiszen ha nem dolgozik, nincs bevétel sem. A kockázatokról és azok kezeléséről olvassa el az erről szóló cikket.
De nem kell egyből fejest ugrani a mélyvízbe: az elején ki lehet próbálni a vállalkozást a meglévő állás mellett. Így aránylag kevés veszteséggel is ki lehet szállni, ha úgy dönt az ember, hogy mégsem ez a neki való és megmarad inkább alkalmazottnak. A jó hír, hogy már nem is bonyolult mindezt megtenni. Nem jár napokig tartó ücsörgéssel az önkormányzatnál, NAV-nál és a többi hatósággal. A folyamatok nagyobb része az számítógép előtt ülve is elvégezhető.
A mostani bejegyzésben kizárólag egy vállalkozási módozattal fogunk foglalkozni, de a későbbiekben sorozatot szeretnék ebből csinálni.
A mai téma tehát a KATA-s adózást választó egyéni vállalkozó.
Az egyéni vállalkozókról az egyik lényeges tudnivaló, hogy korlátlanul felelnek a felhalmozott tartozásokért. Ez komoly visszatartó erő lehet, de a legtöbb vállalkozónál nem igazán tud felmerülni közös tartozás: egy mellékállásban angolt oktató tanár, egy hétvégente dolgozó vízvezeték-szerelő nem igazán tud komoly kárt okozni vagy más tartozást felhalmozni.
Lehet alkalmazottunk is természetesen, de az átlagos KATA-s vállalkozó egyedül dolgozik, többnyire szellemi vagy más, magas hozzáadott-érték tartalmú munkát, így én is erre fogok koncentrálni.
A KATA adózás
A KATA adózásról azt kell tudni, hogy az adó minden hónapban fix 25-50-75 ezer forint (választástól függően), ezért cserébe az iparűzési adón és az ÁFA-n kívül minden adókötelezettségünket letudjuk. Az benne a vonzó, hogy akkor is ennyi az adó, ha havi 1 millió Ft-ot keresünk. Így százalékosan jobban megérheti, mint bármely más adózási forma.
A KATA adózás mellé rendszerint alanyi adómentességet is választanak az adózók. Ez az ÁFA-ra vonatkozik, ebben az esetben nincs ÁFA-tartalma a számlánknak (tehát nem kell mindent 27%-kal drágábban adnunk). Ugyanakkor nem vagyunk jogosultak ÁFA-visszaigénylésre sem. Ez akkor kedvező nekünk, ha nincsenek beszerzéseink (egy kereskedő alanyi adómentesként az első hónapban csődbe menne) és rendszerint magánszemélyeknek szolgáltatunk – hiszen így olcsóbbak tudunk lenni, mint a nagy cégek, akik csak ÁFA-val növelten tudnak szolgáltatni.
Az indulás
Induláskor rendelkeznünk kell Ügyfélkapuval, ezt bármelyik okmányirodában (kormányablakban) meg tudják csinálni nekünk. Ráadásul teljesen ingyen. Ezt követően a magyarorszag.hu oldalon kell rákattintani az egyéni vállalkozás menüpontra (ha épp nem ott van, rá is tudunk keresni):
Forrás: magyarorszag.hu
Itt egyszerű a dolgunk, csak ki kell tölteni a személyes adatainkat (nagyon figyeljünk arra, hogy pontosan egyezzen az igazolványokban szereplővel minden adat). Ezt követően megadjuk a vállalkozás székhelyének címét. Ha ezzel is készen vagyunk, akkor ki kell választani a kapcsolattartási fiókunkat, itt a „KÜNY regisztrációhoz kapcsolódó tárhely”-et válasszuk ki.
A következő menüben tudjuk kiválasztani a főtevékenységünket, illetve a melléktevékenységeket. Csak olyan tevékenységet válasszunk, amihez értünk, rendelkezünk a megfelelő végzettséggel. (bár sok tevékenységhez egyébként semmilyen végzettség sem kell). Ha valamit nem pontosan találunk meg, akkor kutakodjunk az ún. „M.n.s.” kategóriákban – ez „máshova nem sorolt”-at jelent.
Adózás
Az adózási részt el se kezdjük olvasni, itt megjegyzendő az a jótanács, hogy amihez nem értünk, azt lehetőleg ne piszkáljuk – komoly pofonokba lehet ugyanis beleszaladni. Mindig a vállalkozás egyedi tulajdonságai mutatják meg amúgy, hogy mit érdemes választani – kérjünk segítséget ebben.
Ha alanyi adómentes KATA-s vállalkozók szeretnénk lenni, akkor ugorjunk egyből az Áfa-mentesség részhez: válasszuk ki, hogy alanyi adómentességet választunk, majd menjünk „A kisadózó vállalkozások…” részhez, jelentsük be magunkat kisadózóként, válasszuk ki hogy főállású kisadózónak minősülünk-e.
Leegyszerűsítve: ha nincs más állásunk, akkor főállású kisadózók leszünk. Ha van heti 36 órát meghaladó munkánk, diákok vagy egyetemi/főiskolai hallgatók vagyunk, GYED-en vagyunk otthon, akkor nem minősülünk főállásúnak.
A választás azt is meghatározza, hogy mekkora lesz az adó mértéke: a főállású adózó 50 ezret fizet, a mellékállású 25 ezret – illetve van arra lehetőség a főállásúnál, hogy 75 ezret fizessen, így magasabb jövedelem számít bele a nyugdíjba. Én ez utóbbi lehetőséget biztosan elfelejteném, most kifizetni évente 300.000,- Ft-ot arra, hogy 20-30 év múlva talán több nyugdíjat kapunk biztosan felesleges, addig még 20-30 alkalommal változnak a nyugdíjszabályok. DE azt nyomatékosan javaslom, hogy a 25 ezer Ft-ot, amit ezzel megspóroltunk tegyük be a bankba vagy vegyünk belőle állampapírt, így mai értéken (!) 6 millió Ft megtakarítással tudunk nekivágni a „nyugdíjas éveknek”, ha 20 évig így teszünk.
A munkavégzés jellegét is válasszuk ki. Jó hír, hogy a nyomtatvány nem nagyon enged hibázni: kiírja hogy mit töltöttünk ki hibásan vagy mit fejeltettünk el. Ezután még a nyilatkozatok vannak, de a véglegesítés után már csak a visszajelzésre és az adószámunkra kell várnunk.
A visszaigazolásban már szerepel az adószámunk és a vállalkozói azonosítónk, kezdhetjük az érdemi munkát. Vállalkozói igazolványra már nincs szükség, pusztán a szám is igazolja hogy vállalkozók vagyunk.
Indulást követően – határidős feladatok
5 napon belül be kell jelentkeznünk a Kereskedelmi és Iparkamarához, hogy be tudjuk fizetni az éves 5 ezer forintos díjat. Mindezért cserébe pótolhatatlan, máshonnan nem beszerezhető segítséget kapunk az iparkamarától (természetesen nem segítenek semmiben, ez egy kötelező sarc).
Ha alanyi adómentességet választottunk (tehát nem vagyunk ÁFA-körösek) akkor nem kötelező vállalkozói bankszámlát nyitnunk. Persze ennek ellenére megtehetjük. Én személy szerint nem javaslom, a lakossági számlacsomagoknak jobbak a díjaik mint a vállalkozó számláknak. Ha ÁFA-körösek vagyunk, akkor 15 napon belül bankszámlát is kell nyitnunk.
15 napon belül be kell jelentkeznünk a NAV-hoz és az helyi önkormányzathoz is az iparűzési adó miatt, erre javaslom könyvelő segítségét kérni, ha nem szokott ilyen ügyet intézni, még akkor is, ha a későbbiekben nem veszi igénybe könyvelő segítségét.
Bélyegzőt nem kötelező készíttetni, de Magyarország a bélyegzők és fomanyomtatványok országa, rengeteg idegeskedéstől megkíméljük magunkat ha készíttetünk (az a 3 ezer Ft-ot talán még ki is bírjuk). Az ezzel foglalkozó cégek tudják hogy mit kell ráírni, nyugodtan rájuk bízhatjuk magunkat, egy dologról azonban ne feledkezzünk meg: ha KATA adózást választottunk, akkor a bélyegzőn legyen rajta, hogy „kisadózó” – mert kötelező.
Számlázás
Fontos: mindig adjunk számlát. Az adó mértékét valójában nem befolyásolja (csak az iparűzési adót), viszont ha lebukunk azzal, hogy nem adunk számlát, akkor még a gatyánkat is leperlik és a falu főterén szégyenítenek meg. Na jó, ez így nem igaz, de nem hiányzik se a bírság se az adónemből történő kizárás egy ilyen butaság miatt. Adjunk számlát. Mindig. Pont.
Mivel a számlatömb úgynevezett „szigorú számadású nyomtatvány”, így akárkinek nem adnak, hiába a vállalkozás alkalmazottai. A helyi papír-írószerben azonosítás után (ide vigyük az igazolást is a vállalkozási jogviszonyról) lehet vásárolni, itt felírják azt is hogy milyen sorszámút vettünk és azt is, hogy pontosan mikor.
Válaszhatunk online számlázást is, már évi kb. 10 ezer forintos díjazásért is találunk szolgáltatót. Ha nem nagyon ragaszkodunk a macskakaparással írt számlákhoz, az ügyfelek is szívesebben fogadják az ilyen online szolgáltatóknál kiállított számlákat. Azoknál biztosan nem rontunk el semmit, biztosan megfelel a NAV-nak és ha szükséges, akkor a NAV-nak történő bejelentést is automatikusan megteszik. Az ilyen program használatát külön be kell jelenteni a NAV-nak, célszerű ezzel is a könyvelőt megbízni.
A számlázáshoz kapcsolódnak az adózási tudnivalók és más trükkök, amit a jövő hétfői bejegyzésben fogok megosztani.
Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Az oldal a felhasználói élmény fokozása és marketing célokból sütiket/mérőkódokat használ. Az oldal használatával Ön beleegyezik ebbe, ezt a beállítást bármikor módosíthatja. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
