Korábban már írtam az élettársi kapcsolatokról és jogaikról, ezt ebben a bejegyzésben tudják elolvasni. A bejegyzésben azt is meg tudják nézni, hogy ki minősül egyáltalán élettársnak. Sok változás azóta nem történt a területen, de azt gondoltam, hogy érdemes lenne néhány részletszabályt is megnézni. Azért néhány szóban ismételjük át, hogy milyen jogai is vannak az élettársaknak.
Élettárs öröklése
Az élettárs alapból – törvény alapján – nem örököl a másik élettárs után. Nincs özvegyi, haszonélvezeti joga. Számos esetben előfordul, hogy az élettársat az elhunyt temetése után megkérik az örökösök, hogy az esetenként több évtizede lakott házat hagyja el, mert “semmi köze hozzá”. Ha az elhunyt élettárs nem hagyott hátra végintézkedést, akkor így is kell tenni. Itt még annyi lehetséges, hogy amennyiben az élettársak együtt vették az ingatlant, akkor esetleg érvényesíthet tulajdoni igényt a túlélő élettárs. Azaz megpróbálja bizonyítani, hogy bár csak az örökhagyó szerepel tulajdonosként, az ingatlant mindkettejük pénzéből vették. Ha ez sikerül, akkor saját jogán maradhat az ingatlanban.
Élettársi viszony az új Ptk.-ban
Viszonylag gyakori hiba (főleg ha valamelyik fél kenyértörésre készül), hogy elkezdik tanulmányozni a Ptk. (2013. évi V. törvény) élettársakra vonatkozó rendelkezéseit, hogy felkészültek legyenek. Nos, a Ptk. hatályával foglalkozó jogszabály szerint viszont az új Ptk.-t csak azokra az élettársi viszonyokra lehet alkalmazni, amik 2014. március 15-től jöttek létre. Ha tehát a jelölt időpont előtt költöztek össze, jött létre az életközösség, akkor bizony a “régi” szabályokat kell alkalmazni. Némileg eltér a két törvény szabályozása, így nem árt résen lenni. Tehát csak akkor lapozgassák az új Ptk.-t, ha 2014. március 15. után költöztek össze.
Élettárs tartása – “asszonytartás”
Ha az élettársaknál megszakad az életközösség, és valamelyikük önhibáján kívül nem képes magát eltartani, akkor a másik féltől tartásdíjat kérhet. Ennek feltétele, hogy legalább egy évig együtt voltak és született közös gyermekük. De még ekkor sem feltétlen jogosult tartásra: ha súlyosan kifogásolható életvitele miatt mentek szét, vagy ha később minősíthetetlenül viselkedik volt párjával vagy családjával, akkor tartásra nem jogosult.
Élettársi kapcsolatban született gyermek
Azt a jelenséget, hogy a jog kit tekint az gyermek apjának, apasági vélelemnek nevezzük. Ebből összesen 4 van, van köztük erősorrend is, a házasságon alapuló a legerősebb, eszerint az a gyermek apja, aki az anyával a fogantatástól a születésig bármikor házasságban élet. Tehát akkor is, ha a születés előtt 1 nappal házasodtak össze. Az élettársi lombikprogramos apasági vélelemről most nem írok, úgyis részletesen tájékoztatják erről azt, aki ilyenben vesz részt. Ha nem élnek házasságban, akkor a gyermek apjának apai elismerő nyilatkozatot kell tennie.
A közhiedelemmel ellentétben hajóskapitány előtt magyar jog alapján nem lehet sem házasságot kötni, sem apai elismerő nyilatkozatot tenni.
Az apasági nyilatkozatot a gyermek fogantatásától kezdve lehet megtenni, szükség van hozzá a gyermek anyjának hozzájárulására is. A nyilatkozatot később is meg lehet tenni, de ha a gyermek már elmúlt 14 éves, akkor az ő hozzájárulása is kell hozzá. A nyilatkozatot személyesen lehet megtenni anyakönyvvezetőnél, gyámhatóságnál vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél. Fontos megjegyezni, hogy ez egyirányú utca: ha már megtették a nyilatkozatot, akkor a nyilatkozattevő lesz a gyermek apja. Ezért kell azzal óvatosan bánni, hogy valaki a “nevére veszi” a gyermeket, ahogy régebben mondták. Nem érdemes ezt tenni – ha egyébként nem a gyermek apja – csak azért, mert az anyával már teljes 3 hónapja nagyon jól megértik egymást.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
A Központi Statisztikai Hivatal szerint – a 2016. évi “kis-népszámlálás” adatai alapján – Magyarországon 1 millió 87 ezer ember él együtt mint élettárs. Más számokkal: a 15 évnél idősebb emberek 13%-a élettársi kapcsolatban él. A gyermekek 47%-a már házasságon kívül születik – nagyrészt feltehetően élettársi kapcsolatba.
A fenti tények ellenére – vagy ezzel együtt – az élettársi viszony az élet sok területén nem biztosít azonos jogokat a házassággal. A mostani bejegyzésben a főbb különbségeket vesszük végig. Újabb információkat az élettársakról ebben a bejegyzésben talál.
Kik az élettársak?
Már itt is bajban vagyunk, ugyanis a jog nem feltétlen ugyanazokat jelöli meg élettársakként, akiket a nem jogvégzettek annak tartanak. Alapvetően az élettársi kapcsolatot az érzelmi, gazdasági, szexuális kötődés határozza meg. Fontos már az elején leszögezni, 3-féle élettársi viszony létezik: 1. Bejegyzett élettársak; 2. Regisztrált élettársak; 3. “Sima” élettársak.
Bejegyzett élettársak
Bejegyzett élettársak kizárólag azonos nemű, 18 év feletti párok lehetnek(!). Ha tehát Ön hetero párkapcsolatban él, akkor biztosan nem vonatkoznak/vonatkozhatnak Önre a bejegyzett élettársakra vonatkozó szabályok. A bejegyzett élettársi kapcsolatot anyakönyvvezető előtt kell létesíteni, gyakorlatilag mint a házasságot.
A jogalkotó úgy döntött, hogy lehetőleg nem foglalkozik minden külön törvényben az egynemű párokkal, így a bejegyzett élettársakról szóló törvény kb. annyit ír, hogy ahol törvény házastársakat említ, az alatt bejegyzett élettársakat is érteni kell. Bejegyzett élettárs például örököl a társa után a törvény alapján is, nem bejegyzett élettárs viszont csak végintézkedés esetén.
Regisztrált élettársak
A regisztrált élettársak lehetnek hetero és homo párok is, a regisztrációt közjegyzőnél kell megtenni az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Azaz hiába megy el ügyvédhez ezzel kapcsolatban; az ügyvéd legfeljebb vagyonjogi szerződést tud készíteni. Ennek a regisztrációnak semmiféle családjogi hatása nincs (fontos: ez magára a regisztrációra vonatkozik, nem az élettársi kapcsolatra. Másként szólva: a regisztráció jogilag semmit nem tesz hozzá a házasságon kívüli kapcsolathoz). Az élettársaknál a bírói gyakorlatban szinte mindig ugyan az a probléma: a párok (nyilván szakításkor) abban nem szoktak egyetérteni, hogy mikortól éltek élettársi kapcsolatban. A regisztráció időpontjától erről van egy írásos bizonyíték, amiről a közjegyző még tanúsítványt is kiállít kérésre.
Sima élettársak
“Sima” élettársak ugyancsak lehetnek hetero és homo párok is, ez egy érzelmi, szexuális és gazdasági közösséget jelent. Családjogi hatása aránylag kevés van.
Vagyoni viszonyok az élettársaknál
Élettársak alatt most a “sima” és a “regisztrált” élettársakat fogjuk érteni az előfordulási gyakoriság miatt. Az élettársak önálló vagyonszerzők, ez azt jelenti, hogy amit keresnek az az ő – nevezzük így – külön vagyonuk, az élettársuk tartozásai sem terhelik őket. Ha az élettársi kapcsolat megszűnik, akkor a párnak el kell számolnia a meglévő vagyonnal a következő módon.
A kapcsolat keletkezésekor meglévő vagyont ki kell vonni a meglévő vagyonból, majd pedig meg kell nézni, hogy a maradék – ezt nevezzük vagyonszaporulatnak – megszerzésében a pár tagjai milyen mértékben vettek részt. A hozzájárulás mértéke bizonyítási kérdés: alapvetően a fizetéseket veszik figyelembe, de ha például az egyik fél – jellemzően a nő – háztartásbeli volt, akkor a bírói gyakorlat szerint az ő “keresete” ilyenkor nem nulla, mert a férfi pontosan azért tudott elmenni dolgozni, mert a nő vezetett egy egész háztartást és gondoskodott mindenről, tehát a háztartási munkát is munkának ismerik el.
Nem kell figyelembe venni a számolásnál az öröklött vagy ajándékba kapott vagyont, s még egy csomó más tételt (ha valakit érdekel, hogy pontosan miket, a Ptk. 4:38. §-ban találja meg), ez mindig úgynevezett különvagyonnal minősül.
Ha nem tudják bizonyítani, hogy ki milyen arányban működött közre a vagyonszerzésnél, akkor 50-50%-nak veszik a felek közreműködését.
Ez így leírva egyszerűnek tűnik, de gondoljunk bele: lehet hogy az egyik fél a kapcsolat elején tanult, versenyképesebb szakmát szerzett, egy ideig ő keresett nagyságrendekkel többet, majd munkanélküli volt fél évig, esetleg elkapott egy komoly betegséget – csupa olyan dolog ami nagyon nehézzé teszi a kalkulációkat.
Ügyvéd kollégákkal pont az ilyenek miatt szoktuk megmosolyogni azt az érvet, hogy azért nem házasodnak össze a párok, hogy “könnyebb legyen szétmenni”. Szétmenni sosem könnyű, pláne ha gyermek is született, de: házasságnál azt vélelmezzük, hogy mindkét fél 50-50%-kal járult hozzá a bevételekhez, nem kell bizonyításokat lefolytatni erre. Ez pedig ebben a részében elég egyszerűvé teszi az eljárásokat.
Élettársak öröklése
Élettársak nem örökölnek egymás után (csak a bejegyzett élettársak). Ha azt szeretnénk, hogy élettársunk is örököljön, akkor kénytelenek leszünk végrendelkezni, ellenkező esetben az elhunyt élettárs után semmi nem marad ránk – éppen úgy igaz ez az 1 éves együttélésre mint a 40 évesre, 20 éves és 80 éves párokra.
Az öröklésnél viszont óva intenék mindenkit az otthon, saját kézzel készített végrendeletektől, az esetek nagyobb részében ezek a végrendeletek érvénytelenek – így az élettárs ugyanúgy nem fog örökölni. A végrendelkezésről külön is írok majd, illetve készül egy videónk is a témában, melyet heteken belül közzéteszünk.
Házastársaknál a “külön kassza” ügyvéd vagy közjegyző által készített szerződés nélkül semmit sem ér jogilag
Hétfői bejegyzésünkben pedig végigvesszük a házassághoz kapcsolódó vagyonjogi rendelkezéseket: tudta-e ön például, hogy házastársaknál a “külön kassza” ügyvéd vagy közjegyző által készített szerződés nélkül semmit sem ér jogilag?
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Az oldal a felhasználói élmény fokozása és marketing célokból sütiket/mérőkódokat használ. Az oldal használatával Ön beleegyezik ebbe, ezt a beállítást bármikor módosíthatja. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
