Mi az a versenyjog?

A versenyjog egy olyan része a jognak, ami azt mondja meg, hogy a vállalkozások hogyan versenyezzenek egymással. Mi az ami belefér, mi az ami nem. A versenyjog célja, hogy a verseny által a fogyasztók jobban járjanak a végén. Ez megnyilvánulhat abban, hogy ha pl. megtiltják a versenytársaknak, hogy egyeztessék az áraikat (ez pl. egy kartell), akkor nem tudnak arra alapozni, hogy a fogyasztó máshol úgysem kapja olcsóbban. Vagy lehet ennek a fordítottja is: azt is meg lehet tiltani, hogy túl alacsonyan tartsák az árakat (ha a piacon domináns szereplőről beszélünk), veszteséggel árusítsák a termékeiket és ezáltal kiszorítsák a versenytársakat a piacról. Ez utóbbit nevezi a versenyjog felfaló árazásnak – azért hátrányos a fogyasztókra, mert amikor már nem lesznek versenytársak, akkor a vállalkozás annyira megemeli az árait, amennyire csak akarja. Ha nem tartják be a versenyjogi szabályokat, az károkat okozhat, elsősorban a vevőknek.

Versenyjogi kár

Az egyik legtipikusabb versenyjogi jogsértés ami kárt okoz: a kartell. Mikor a versenytársak nem versenyeznek egymással, hanem megegyeznek, hogy senki se sértse a másik érdekeit. Ez megvalósulhat többféle módon is. Ha abban állapodnak meg, hogy nem adnak egymással szemben árajánlatot bizonyos esetekben az egy piacfelosztó kartell. Abban is megállapodhatnak, hogy nem csökkentik az árat egy bizonyos szint alá, ez egy árkartell.

Árkartellek

Az árkartell miatt a kartellben résztvevő vállalkozások nincsenek arra rákényszerítve, hogy versenyezzenek egymással az ár tekintetében. Ez rossz a vásárlóknak, mert a kartell hiányában lehetséges, hogy olcsóbban tudnának vásárolni. Olyan kartellről nem tudunk, ami az árak csökkenésével járt. Hogy mekkora számokról beszélünk? Fogalmunk sincs. A kartellek mindig titkosak, így azt sem tudjuk, hogy hány kartell van jelenleg Magyarországon és hogy ezek mennyire – versenyjogi értelemben – hatékonyan működnek.

Mekkora kárt okoznak a kartellek?

Elképesztő összegekről beszélünk. Vegyünk egy nagyon egyszerű terméket: tyúktojás. (A példáért köszönet Dr. Szilágyi Pálnak, a Versenyjogi Kutatóközpont igazgatójának)

Évente kb. 2.2 milliárd darab tojást fogyasztunk el, ez személyenként kb. évi 240 tojás. Ha a tojástermelők/kereskedők csak 1 Ft-tal emelik meg egy kartellel a tojás árát, az egy embernek évente csak 240 Ft-ot jelent. De a hatalmas össz-fogyasztás miatt ez már 2.2 milliárd forint. Ha 2 forinttal, az már 4.4 milliárd forint… …ha 10 Ft-tal emelkedik emiatt, az már 22 milliárd forint kár. Évente. És ez csak tojás. Önöknek feltűnne, ha a tojás 1-10 Ft-tal drágább lenne? Dehogy tűnne. És a tojás helyére bármilyen termék behelyettesíthető: a nagy számok törvénye miatt hatalmas károk keletkeznek a vevőknél. Egy-egy vevőnél ugyan kevés (bár van olyan kartell ahol sok), de összességében ez a több milliárd forint a vevők zsebében maradna ha nem lennének kartellek.

Ezt a kárt lehet követelni a kartellezőkön – ha lebuknak.

A jelen bejegyzés Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogram  Program keretén belül az  EKÖP-24-3-II-PPKE-139. számú pályázat keretén belül készült.