Üvegkapu: az új EKÁER?

Üvegkapu beléptetőrendszert kell alkalmazni a jövőben a nagyobb építkezéseken. Most sokan gondolhatják, hogy megőrültem, pedig csak a jogszabály szövegét ismertetem. Persze ez nem egy valódi kapu. És nincs üvegből. Az üvegkapu-jogszabály az építési törvényt módosítja: a későbbi kormányrendeletben meghatározott építkezéseken egy ki- és beléptetőrendszert kell alkalmazni. Ez még nem újdonság, eddig is volt valami ilyesmi. Viszont az új rendszer naplózza majd, hogy mikor hány ember tartózkodik az építkezésen, milyen szakmabeli és melyik céghez tartozik. Lehet hogy ennek fényében egy új szemponttal bővül a kivitelező kiválasztása: üvegkapu-képes-e?

Mit fog naplózni az üvegkapu?

A nyilvántartás tartalmazza majd az érintett kivitelező cég nevét, adószámát, azt hogy kivel áll az építkezésen kapcsolatban. De ami érdekesebb, hogy folyamatosan frissítve tartalmazni fogja a foglalkoztatottak: nevét, adóazonosító jelét, az azonosító eszközének azonosítóját (ez valószínűleg valami proxy vagy kártya lesz).

A konkrét munkaterületre történő belépéskor pedig rögzíti majd a foglalkoztatott nevét, adóazonosítóját, szakági tevékenységét, a foglalkoztató adószámát.

Mire jó az üvegkapu?

A nyilvántartást a NAV és a foglalkoztatás-ellenőrző hatóság fogja látni. Könnyű kitalálni: az e-naplóval összevetve pillanatok alatt kiderül, hogy be voltak-e jelentve a tényleges munkát végző személyek. Vagy az is, ha nem naplóztak rendesen, mivel mindenki tudja, hogy 20 munkás nem épít fel egy irodaházat egy év alatt. A fekete-brigádok kora tehát leáldozóban van a nagy kivitelezéseken. A szakágat is pont azért kell feltüntetni, mert egyből kibukik, ha valakinek pl. se gépészeti alnaplója (és gépész alvállalkozója), se gépész alkalmazottja nincs, mégis ő végzi vállalkozóként a gépészeti munkákat.

Kikre vonatkozik?

Jó kérdés. A terv szerint a jogszabály 2022. január 1-től hatályos, addig még kijön a témában egy kormányrendelet, ami meghatározza, hogy pontosan milyen építkezéseken kell alkalmazni. Ha tippelnem kellene, akkor számított építményértékhez fogják kötni. Még egy kisebb társasháznál sincs túl sok értelme megkövetelni. Viszont abban is biztos vagyok, hogy amennyiben bejön, akkor évek múlva ki fogják terjeszteni. Az valószínű, hogy komoly kifehérítést fog okozni a nagy építkezéseknél. Illetve én borítékolom az árnövelő hatást is. A kis (családi házas) léptékű építkezéseket viszont akár olcsóbbá is teheti (vagy lassíthatja az áremelkedést ebben a szegmensben). Ennek oka, hogy azok a kivitelezők, akik mint harmadik körös alvállalkozók kiszorulnak a nagy építkezésekről, valahol dolgozni akarnak majd.

A hivatkozott jogszabály száma és neve: 2021. évi LXIII. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével, valamint a kormányhivatali adatszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról