Börtön: bekerül vagy nem kerül?

Mivel én nem foglalkozom büntetőjoggal, nem tudom mi fán terem a börtön és a büntetés, de sokakat érdekel a dolog, megkértem dr. Csáki Dániel büntetőjogász barátomat, hogy írjon pár gondolatot erről. Dani egyébként családjoggal és büntetőjoggal foglalkozik, itt meg tudják nézni a honlapját és fel tudják vele venni a kapcsolatot. Dani még az én hogyan válasszunk ügyvédet ajánlásomon is átmenne.

Következzen az Ő írása:

Sok büntetőeljárás alatt álló ügyfélben merül fel a kérdés, hogy „mennyit kaphat” az adott bűncselekmény elkövetéséért.

A büntetés kiszabásával kapcsolatban elmondható, hogy az 3 körülmény együttes értékelésének az eredménye:

1. Törvényi szabályozás (tehát maga a büntető törvénykönyv)
2. Személyi és tárgyi körülmények (vagyoni helyzet, eltartottak száma)
3. Bírói mérlegelés (személyes benyomás, megelőzés, jó útra térítés)

Tekintettel arra, hogy a hatályos büntető törvénykönyvben írt büntetések és intézkedések rendkívül szerteágazóak és bonyolultak, jelen bejegyzésemmel csupán egy rövid – de reményeim szerint – annál érthetőbb áttekintést nyújtok. Fontos tudni, hogy bár a büntető törvénykönyv szerint a legtöbb bűncselekmény szabadságvesztéssel büntetendő, ez nem jelenti azt, hogy a cselekmény elkövetése esetén a terheltre mindenképpen letöltendő szabadságvesztést fognak kiszabni.

Mikor jár börtön, letöltendő szabadságvesztés?

Ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható

A Btk. ezen §-a egyébként 2020. májusában módosult. Korábban ugyanis szabadságvesztés helyett a fenti büntetések kiszabására csak akkor volt lehetőség, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb. A módosítással azonban a terhelt számára kedvező módon változott a törvény. Így lehetővé vált, hogy a szabadságvesztés alternatívájaként más büntetés kiszabására a három évnél súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmények esetében is lehetőség legyen.

De mit is jelent ez?

Ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa egy évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, a fenti rendelkezés alapján a szabadságvesztés helyett kiszabható bármely más büntetés. Illetve egymás mellett több is, így tehát hiába fenyegetett szabadságvesztéssel az adott bűncselekmény, ha annak alsó határa nem éri el a törvény szerinti 1 évet. Ekkor ugyanis a szabadságvesztés helyett – enyhítő szakasz nélkül – kiszabható bármely más büntetés. Vagy azok közül több is.

A garázdaság – egy szemléltető példa

Nézzük meg ezt egy konkrét példán, a garázdaság törvényi tényállásán keresztül:

A Btk. 339. § (1) szerint, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A garázdaságnál jól látható, hogy annak elkövetőjét 2 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Alsó határa nincsen, így adott esetben akár az enyhítő szakasz alkalmazása nélkül is lehetősége van a bírónak a szabadságvesztés helyett enyhébb büntetést, például közérdekű munkát kiszabni.

Felfüggesztett szabadságvesztés

A szabadságvesztésről elmondható, hogy az egyik legáltalánosabb büntetési tétel. Ezen büntetés alatt foglal helyet a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése. Az ún. felfüggesztett, melynek szigorú feltételrendszere szerint a 2 évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása felfüggeszthető próbaidőre. Ennek feltétele, hogy alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.

További feltétel, vagy inkább kizáró körülmény, hogy a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki

• többszörös visszaeső,
• a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy
• a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén (ahogyan általában a büntetés kiszabása során is) a bíróság figyelembe veszi a súlyosító és enyhítő körülményeket. Figyelemmel van továbbá a Btk.-ban deklarált büntetés kiszabásának elveire is (pl: középmérték). Enyhítő körülmény lehet például a büntetlen előélet, az önfeljelentés, vagy az elkövetés óta eltelt hosszabb idő. Súlyosító körülmény lehet például, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. Vagy akár ha a bűncselekmény sértettje védtelen, idős, beteg, védekezésre képtelen vagy oltalomra szoruló személy, esetleg terhes nő.

A fentiek alapján tehát a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztése esetén nem feltétlenül a törvény szerint kiszabható büntetési tételnek, hanem a bíróság által kiszabott büntetésnek van szerepe.

Így fordulhatott elő például az, hogy egy pénzmosás elkövetése miatt folyamatban volt ügyben (melynek alapesete 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény) a vádlottat 1 év 2 hónap szabadságvesztésre ítéljék, melynek végrehajtását a bíróság 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ügyben a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetését részben beismerte, a bűncselekmény elkövetését megbánta, valamint, hogy a vádlott büntetlen előéletű volt.

Intézkedések a büntetőjogban

Az intézkedések olyan büntetőjogi jogkövetkezmények, amelyek egy része büntetés helyett önállóan, egy része pedig büntetés vagy más intézkedés mellett alkalmazható.

Így a megrovás, a jóvátételi munka vagy a próbára bocsátás büntetés helyett is alkalmazható.

Megrovás

Megrovásban általában azt részesítik, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes. Vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása szükségtelen.

A megrovással a bíróság vagy az ügyészség az elkövető helytelen viselkedésére hívja fel a figyelmet. Emellett figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon a bűncselekmények elkövetésétől és ami gyakorlatilag megfelel egy ejnyebejnyének.

A törvényi büntetési tétel mértékének nincs jelentősége a megrovás alkalmazásánál és a bíróság bármely bűncselekmény miatt alkalmazhatja ezt az intézkedést. Ha a bűncselekmény társadalmi veszélyessége az elbíráláskor megszűnt, vagy csekéllyé vált, ennek alkalmazására azonban mégis inkább csekélyebb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmények esetén kerül sor. (pl.: könnyű testi sértés, becsületsértés)

Próbára bocsátás

A próbára bocsátás a megrovás és a jóvátételi munka mellett alkalmazható harmadik önállóan is alkalmazható intézkedés. Tehát önmagában, büntetés kiszabása helyett is alkalmazható. Ennek kiszabására azonban csak vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt kerülhet sor akkor, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.

A próbára bocsátás a feltételes elítélésnek a felfüggesztett melletti enyhébb változata. Ekkor a bíróság megállapítja ugyan az elkövető büntetőjogi felelősségét, a büntetés kiszabását azonban próbaidőre elhalasztja. Próbára bocsátásnál – a felfüggesztettel szemben – a büntetési tételnél mindig a törvény szerinti büntetési tétel az irányadó. Így nem alkalmazható próbára bocsátás, ha az elkövető cselekménye a törvény szerint háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő. Még, akkor sem, ha az enyhítő szakasz alkalmazásával rövidebb tartamú büntetés kiszabására van lehetőség.

Akárcsak a felfüggesztettnél, a próbára bocsátás esetében is vannak kizáró körülmények, mely esetben a próbára bocsátás nem alkalmazható.

Nem bocsátható próbára:

• a visszaeső,
• aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
• aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy
• aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

A fentiek alapján jól látható, tehát, hogy attól, hogy a törvény az adott bűncselekményt szabadságvesztéssel rendeli büntetni, még egyáltalán nem biztos, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás esetén a terheltnek végrehajtandó szabadságvesztéssel kell szembe néznie, és a büntetést le kell ülnie, a fenti feltételek esetén ugyanis van lehetőség  a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére, közérdekű munka, pénzbüntetés kiszabására vagy akár próbára bocsátás alkalmazására is.

Véleményem szerint ezért is fontos tudatosítani az emberekben, hogy a büntetőeljárás során a védő nem az ördög ügyvédje, feladata nem minden esetben az, hogy a terheltet a vádak alól felmentsék, fontos szerepe van azonban a terhelt felelősségét enyhítő körülmények/tények felderítésében, a  törvényes védekezési eszközök felhasználásában és a védelmi stratégia kialakításában.