Házbővítés alapok

A mostani hitellázban, részben a belengetett családtámogatási programok miatt (a vissza nem térítendő támogatásról itt írtam) nagyon sokan gondolkoznak bővítésben, tetőtér beépítésben is. Ha ügyesen forgatják mondjuk a babaváró hitelt és a 3 milliós felújítási támogatást, akkor egy átlagos házat szinte újjá lehet varázsolni – nyilván szerkezeti átalakítások nélkül. Arról, hogy mi is szükséges a bővítéshez építész barátom, KömKel Zsolt már ebben a bejegyzésben írt, érdemes elolvasni. A műszaki részével tehát én most nem foglalkozom.

Az épület építészeti tervei

Az épületek terveit védi a szerzői jog, az építész tervező is szerzőnek minősül ugyanis. A szerzőknek elég erős jogosultságai vannak, ők adhatnak ugyanis engedélyt arra, hogy a művüket (a terveket) felhasználják, módosítsák és így tovább. Az építtető mikor kifizeti a tervet, akkor nem is vásárolja meg azt a szó hagyományos értelmében, hanem egy úgynevezett felhasználási jogot szerez. Felhasználási jogot ahhoz, hogy a saját házát felépíthesse a tervek felhasználásával. Ennek az ellenértékét fizeti ki. De másnak például már nem adhatja el. Ha valakinek nagyon megtetszik és szeretne egy pontosan ugyanolyan házat építeni, akkor az építésztől kellene neki is megvenni a felhasználási jogot. Nyilván nem ez a magyar valóság, hanem hogy másik tervezővel átrajzoltatja a vevő. De akkor is meg kellene venni.

Mihez kell az eredeti tervező engedélye

Az eredeti tervező engedélyére van szükség az épület bővítéséhez szükséges tervek elkészítéséhez, mivel az az eredeti mű (tervek) átdolgozásával jár. Egy Szerzői Jogi Szakértői Testület állásfoglalás erről a következőt írja: “A szerzőt, a mű keletkezésétől kezdődően megilletik a személyhez fűződő, valamint vagyoni jogok. (Szjt. 9. § (1) bekezdése) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. (Szjt. 16. § (1) bekezdése) […] Építészeti alkotásra és tervre vonatkozó szabad felhasználási lehetőséget a hatályos Szjt. nem tartalmaz, sőt az egyébként magáncélra szabadon készíthető másolatok köréből az építészeti alkotásokat és a műszaki alkotásokat is kizárja.”

Hogyan lehet megszerezni házbővítés esetén a tervező engedélyét

A legegyszerűbb, ha felkeressük a helyi építési osztály segítségével az eredeti terveket, ami alapján megkeressük a tervezőt. Joga van a felhasználásért külön díjat kérni, de az a jellemzőbb, hogy pénz nélkül aláírnak egy úgynevezett “lemondó nyilatkozatot”. Ezt követően dolgozhat a bővítésen az új tervező. Ha a tervező már nem él, akkor az örököseitől tudjuk ezt az engedélyt megszerezni. Ennek oka, hogy a szerzőt ez a cikkben tárgyalt védelem életében és a halálától számított 70 évig illeti meg.

Ha nem tudjuk ki a szerző vagy nem találjuk meg, az nem jelent könnyebbséget. A tervek ilyenkor ugyanis úgynevezett “árva műnek” minősülnek. Az árva művek felhasználását a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala engedélyezheti, tőlük kell kérni. A mérnöki kamarának van is egy iránymutatása, hogy hogyan kell ezt kérni, ezt ezen a linken találják meg. Ezen a linken pedig a folyamatban lévő kereséseket látni, ahol keresik az eredeti tervezőt. A cikk írásakor 383 terv tulajdonosát keresik.

Figyeljenek oda a megfelelő engedélyekre, nehogy még százezrekbe kerüljön egy bővítés.