Szerződésminta – mi is az?

Ügyvédként sokszor kapja a kérést az ember, “küldj már át egy mintát, majd mi kitöltjük”. A legérdekesebb ilyen szituáció az volt, mikor a 60 körüli néni szépen kitöltötte a lakása eladásakor véleményezésre megkapott adásvételi szerződést, mikor immár vásárolt. Ez volt a szerződésminta amit használt. Nekünk csak ellenjegyezni kell és kész… Mondanom sem kell, túl sokra nem mentünk vele, voltak ugyanis elővásárlásra jogosultak, kormányhivatali engedélyeztetés, stb. Neki ez nem tűnt fel, ami nem bűn, mert nem a szakmája. De jól szemlélteti, hogy Ő amúgy elvégezte a “házi feladatot”, csak teljesen használhatatlan volt a kívánt célra.

Szerződésmintát ügyvédek is használnak, illetve nem titok, hogy nem írunk újra minden alkalommal egy 12 oldalas adásvételi szerződést egy üres word dokumentumból – bár menne, ha szükség lenne rá. A szerződésminta arra jó, hogy van egy alap, amit aztán tudunk faragni. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a szobrásznak előkészítik a durva faragást: abba még a mesternek nagyon bele kell tennie magát, hogy valódi szobor legyen, de sokat segít a munkánál az előkészítés. Mintaszerződés használatánál megvan a durva faragás, de az még nem szobor. Ráadásul olyan, mintha az inas munkáját egy szobrászkodáshoz nem értő, de lelkes laikus faragná tovább. Nem tennénk ki a főtérre, igaz?

“Majd én feltöltöm adatokkal”

Azt kell megérteni, hogy az már a legkevesebb, hogy feltöltik a mintaszerződést adatokkal. Azért írunk szerződést, hogy úgy szabályozzuk a kapcsolatunkat, ahogy szeretnénk – ha amúgy nincs ötletünk, tökéletesek erre a Polgári törvénykönyv szabályai. Azokat még külön le sem kell írni. Sokszor találkozom azzal, hogy van egy több mint 10 oldalas szerződése az ügyfélnek, de az a legalapvetőbb dolgokra sem ad választ.

Ilyen tipikus példa: Mikorra kell teljesítenie a másik félnek? Sok megbízási szerződés minta sem tartalmazza. Egy pályázaton több ismerős igénybe vette pályázatíró segítségét, ezzel nincs probléma. Egy apróság nincs benne a szerződésben: mikorra kell a pályázatírónak leszállítania az üzleti tervet? Persze szóban mondtak valamit – de ha már szerződést írunk, akkor írjuk bele. Az írással lehet bizonyítani. Egy hónapja várnak egyébként az üzleti tervükre. Viszonylag ritkán fordul meg az is, hogy egy vállalkozási szerződés minta részhatáridőket vagy kötbéreket tartalmaz – pedig nem ördögtől való.

Az egyoldalú szerződésekkel nem csak nekem van bajom.

Mikor alkalmatlan a célra a szerződésminta

Bár én is írtam már mintaszerződésekről, ott direkt nem konkrét dokumentumot tettem fel, hanem szempontokat írtam le, amikre figyelni kell. Sokszor elég lenne ha az emberek leírnák, hogy amúgy mit szeretnének. Például egy ügyfél hónapokig előre bérelt egy üzlethelyiséget (valamivel alacsonyabb áron), hogy ne adják ki másnak, amíg ő megszerzi a szükséges végzettséget. Mikor meglett a végzettség, akkor jelezte a bérbeadónak, hogy neki is állnak akkor, hogy átalakítsa presszóvá az addigi fodrász szalont. A bérbeadó jelezte, hogy szó sem volt semmiféle átalakításról.

Az átalakítás pont olyan dolog, amire mondjuk egy jobb bérleti szerződés minta legalább kitér: megtiltja azt. Ez nem volt egy jobb minta. Pedig nagyon sok lehetőség van a szabályozásra: kompenzáció a bérleti díjból, bent maradó bútorzat, stb. Csak gondolni kell(ene) rá.

“Aki szerint a profik drágák, próbálja meg megcsináltatni egy amatőrrel…”

A fentiekből talán látszik, hogy egyáltalán nem pártolom a szerződésmintákat. Van ahol nagyon jók, pl. gépjármű adásvételnél eszembe nem jutna külön adásvételit írni, teljesen jók amik fent vannak a neten – ha az embernek nincs külön kívánsága. De ha már kiad az ember több százezer (esetenként millió) forintot, ott már nem a néhány tízezer forint lesz a tétel, amennyibe az ügyvéddel történő átnézetés kerülne, hanem az, ha egy használhatatlan szerződéssel kezdünk el érvelni az igazunk mellett. Itt is előre kell gondolkozni, egy egyszerű mantra elég:

“Jogvita esetén rá tudnék mutatni a szerződés valamelyik pontjára, hogy ez alapján nekem van igazam?”

Ha a válasz nem, akkor az nem egy jó szerződés, teljesen mindegy, hogy ki írta. És az internet népét hiába hibáztatjuk. A fenti példákban szereplő emberek több százezer forintot fizettek ki egy olyan bérleményre, amit valójában nem tudnak használni (és most kereshetnek másikat) vagy várnak a 4 millió Ft-os támogatásra úgy, hogy még be sem adták a pályázatot. Ez kerül sokba, amiből a vállalkozónak sosincs elég: az idő.