Személyiségvédelem: miről is van szó?

Személyiségvédelem címén sok mindenre szoktunk gondolni, én próbálom röviden leírni. A lényeg, hogy az embernek (vagy akár a jogi személyeknek) vannak olyan tulajdonságai, amik jellemzik őt vagy fontosak neki. Ez lehet az ő képmása (fotó, videó, audiofelvétel), a neve, a titkai vagy a testi épsége. Elég hosszú a sor. A Ptk. ad egy hosszú felsorolást, hogy mik ezek, de a lista nem tartalmaz minden személyiségi jogot. Vannak olyan jogok amik más törvényekben vannak, illetve olyanok is, amiket a bírói gyakorlat alakított ki.

A Ptk. személyiségi jogi felsorolása

2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

Személyiségi jogok megsértése – személyiségvédelem

A személyiségi jogokat meg lehet sérteni, ekkor jön képbe a személyiségvédelem. Nyilván sokféle sértés felmerülhet, de elég egyszerű alapvetően. A testi épséghez fűződő személyiségi jogot például sérti, ha elütnek a zebrán és megsérülök. A jóhírnév megsértését jelenti, ha valaki azt terjeszti rólam, hogy korábban börtönben voltam adócsalásért. A magántitokhoz való jog sérelmét jelenti, ha valakinek üzenetet írok, ő pedig kiteszi a saját Facebook oldalára, hogy miket írtam neki. (A Facebookkal összefüggésben ide kattintva is olvashat vagy ezt a cikket is megnézheti)

Ha megsértik a személyiségi jogot bármilyen módon, akkor a Ptk. két típusú szankciót tesz lehetővé: ezek az objektív és a szubjektív szankciók. Az objektív szankciók lényege, hogy azokat akkor is megállapítják, ha volt valamilyen menthető oka az illetőnek. Ezek nagyobb részt nem is igazán tekinthetők büntetésnek: a bíróság megállapítja, hogy valóban volt ilyen jogsértés, kötelezi a jogsértőt hogy többet ilyet ne csináljon, stb. Az egyik kivétel talán az elégtétel adás: a jogsértő kérjen nyilvánosan bocsánatot vagy más módon adjon elégtételt; ez azért egy olyan dolog, ami sokszor jobban megviseli a jogsértőt, mintha fizetnie kellene.

Ami viszont a leggyakrabban elő szokott kerülni, az a két úgynevezett szubjektív szankció: a kártérítés és a sérelemdíj.

Személyiségvédelem best of: a sérelemdíj

A sérelemdíj régi neve nem vagyoni kártérítés. Az újdonsága a nem vagyoni kártérítéshez képest, hogy akkor is megítéli a bíróság, ha valódi hátrány nem következett be és emiatt sokszor nem kerül kellemetlen helyzetbe a sértett fél. Pl. nem elvárható, hogy egy nemi erőszak vagy más bántalmazás sértettje hosszan ecsetelje a bíróságon, hogy mennyiben volt neki hátrányos, hogy agyba főbe verték.

Vagy vannak olyan esetek, ahol nem is igazán lehet ilyen konkrét hátrányt bizonyítani: még a régi Ptk. idején volt olyan kereset, aminél azért nem ítéltek meg kártérítést mikor az üzemorvos asszisztense elkotyogta az egyik munkavállalóról a többieknek, hogy HIV-pozitív, utána pedig a munkatársak ezt a személyt elkezdték kerülni, hogy az hogy nem ebédelnek vele, nem igazi hátrány.

A sérelemdíj tehát szinte automatikus következménye a jogsértésnek: ha elütnek a zebrán – hogy a fenti példánál maradjunk -, akkor nem csak kártérítést tudok kérni a biztosítótól (vagy a sofőrtől), hogy elszakadt a ruhám és több hétig nem tudtam dolgozni, hanem a törött csontom miatti szenvedés is forintosítható.

Mennyit lehet kérni személyiségi jogsértés esetén?

Nem Amerikában vagyunk, nálunk jóval alacsonyabbak ezek az összegek. A legtöbb jogsértésnél néhány tízezer, esetleg néhány százezer forint kérhető. A bíróság ezt mindig esetről-esetre mérlegeli. Más a sérelemdíj mértéke, ha egy irodai dolgozó elveszti egy ujját egy munkahelyi balesetben és más az, ha egy évi millió dollárt kereső kézmodellnél történik ugyanez. De még egy hozzátartozó elvesztése is (amitől súlyosabb katasztrófát nehéz elképzelni) megáll néhány tízmillió forintnál – és akkor az már egy nagyon sikeres igényérvényesítés.

A jogsértő ráadásul mentesülni is tud a fizetés alól, ha a kártérítési felelősség alól mentesíti magát – itt nem bonyolítom, mert a különböző kártérítési alakzatoknál más és más dolgot kell bizonyítani. Az esetek nagyobb részénél egyébként úgy tud mentesülni, ha nem volt felróható a magatartása. Pl. nem felróható ha az utcán megtámadnak és védekezés közben sérüléseket okozok a támadónak: megsértem a testi épséghez való jogát, de abban a szituácóban nem elvárt dolog tőlem, hogy nézzem ahogy ütnek. Így sérelemdíjat sem kell fizetnem. Nem egyszerű tehát ez a személyiségvédelem.