Facebook oldal üzemeltetése

Sok Facebook oldal üzemeltető, vagy a személyes profil tulajdonosa nem is sejti, hogy akár pénzfizetési kötelezettsége is keletkezhet azért, mert mások kommentelnek az ő profilján vagy oldalán. Igaz ez természetesen bármilyen weboldalra is. Pontosan a weboldalak működtetésének jogi szabályozása és gyakorlata az, amit a Facebookra is alkalmazni kell. Így annak ellenére egy elég jól szabályozott területről beszélünk, hogy a Facebookon csak néhány éve harapózott el rendkívüli mértékben az agresszív vélemény-nyilvánítás. Arról, hogy hogyan lehet személyiségi jogi igényt érvényesíteni, itt írtam (videóval!).

A kommentelés a Facebook kapcsán

A tulajdonos felelősségét pontosan az adja, hogy megengedi másoknak hogy kommenteljenek – hiszen ezt le is lehet tiltani. Ha nem magánoldalról van szó, akkor a kommenteket többnyire azért engedélyezik, mert több elérést generál, hátha a felhasználók megosztják, stb. A magánoldalakon is körülbelül hasonló az ok: kíváncsiak mások véleményére, vagy csak nem tudják, hogy le is lehetne tiltani. Az közös a témában született bírói döntésekben, hogy a felelősséget nagyobb részt arra fogják, hogy ha nem lett volna lehetőség kommentelni, akkor a jogsértő komment nem jelenhetett volna meg. Ami igaz is.

Az Alkotmánybírósági és a strassbourgi joggyakorlat

A magyar Alkotmánybíróság egy 2014-es döntésében mondta ki, hogy az aki lehetővé tette a kommentelést, felel az elhelyezett kommentekért, hiába nem ő írta:

“a jogsértő közleményekért való felelősség (és adott esetben a helytállási kötelezettség) független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik“

Az utólagos moderálás tehát nem segít. Ez egybevágott egyébként az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy 2015-ös döntésével (Delfi-ügy), ahol az európai emberi jogi fórum nem adott igazat egy tartalomszolgáltatónak. A szolgáltató 6 héten keresztül nem távolított el bizonyos jogsértő kommenteket. Ezt a döntést az Emberi Jogi Bíróság később finomította a magyar vonatkozású Index-ügyben, ahol már leírta, hogy a felelősség nem objektív, hanem meg kell vizsgálni, hogy mit tett meg a szolgáltató, hogy a jogsértést elkerülje vagy minél előbb elhárítsa. De ez az Emberi Jogi Bíróság gyakorlata, nem a magyar bíróságoké.

Bírósági kisokos: Mit is csinál az Európai Emberi Jogi Bíróság; vagy – ahogy a köznyelvben nevezik – “Strassbourg”?

Az Emberi Jogi Bíróság jár el azokban az ügyekben, amikkel kapcsolatosan a panaszos az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését állítja. Az Egyezménynek Magyarország is tagja, így minket is kötelez. Nagyon leegyszerűsítve különböző alapvető jogokat határoz meg az egyezmény és akkor lehet a megsértésére hivatkozni, ha ezeket a jogokat megsértették. Pl. úgy ítéltek valakit börtönbüntetésre, hogy meg sem hallgatták, ezzel sérült a tisztességes eljáráshoz való joga.

Fontos, hogy bár a magyar Alkotmánybíróság is figyelembe veszi a döntéseit, ez a bíróság nem egy fellebbviteli fórum. Annyit állapít meg, hogy megsértették-e a panaszos jogait, vagy nem – előbbiért ítélhet meg kompenzációt. De hiába marasztalja el a bepanaszolt államot az az alapeljárásra semmiféle kihatással nincs. Tehát – az előző példánál maradva – a panaszosnál hiába állapítja meg, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogát sértették, ugyanúgy börtönben marad. Amiatt is vannak eltérő jogértelmezések, hogy a magyar Alkotmánybíróság az Alaptörvényt, az Emberi Jogi Bíróság pedig az Egyezményt értelmezi – a két dokumentumnak pedig kissé más a szabályozása, nyelvezete. Így más eredményre is juthatnak.

A rendes bírósági joggyakorlat

A Kúria is rögzítette már az üzemeltetői felelősség kapcsán, hogy “a kommentet elhelyező személy mellett maga is részese lesz a véleményközlésnek vagy tényállításnak, hasonlóan ahhoz, ahogyan a sajtószerv is „közlője” a sajtótermékben megjelenő olvasói levelekben foglalt tartalmaknak“. Ha pedig jóhírnév vagy becsületsértő volt a komment, az ezzel egyenesen hozza magával az üzemeltető felelősségét.

Egy ítélőtáblai ítéletben jelenik meg továbbá a következő tanulság: “[…]. A komment utólagos moderálása a jogsértés tényét nem teszi meg nem történtté, de a honlap fenntartója felróhatósága körében mérlegelhető, ami az esetleges kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igények elbírálása szempontjából kaphat jelentőséget.”

Az említett strassbourgi index-döntés egyébként külön kiemelte, hogy az index.hu alkalmazott egy úgynevezett “notice and takedown” rendszert, amivel jelenteni lehetett a sértő kommenteket és ezek alapján moderált is. Ezért az Emberi Jogi Bíróság szerint indokolatlanul marasztalták el. De ettől függetlenül a magyar bíróság előtt vesztett amikor a mocskolódással érintett személy beperelte – holott nem az index írta a kommentet.

Facebook cenzúra?

A fentiek miatt indokolt tehát az oldalak kezelőinek óvatossága: könnyen repkedhetnek a több százezres sérelemdíjak. Ha beindul a szájkarate egy kommentfolyamban, abból még bármi lehet. Ha olyan témákról ír az ember, amik megosztóak, vagy komoly vitákat generálnak, amelyek átmennek személyeskedésbe, akkor érdemes átgondolni. Ez az átgondolás vezethet ún. előzetes moderáláshoz, azaz moderálásig nem jelenik meg a tartalom. Vagy akár tiltáshoz is, amikor egyáltalán nem lehet kommentelni.

Ezt az üzemeltetőnek kell eldöntenie: megéri-e neki a kockázatot, amit a jogsértő kommentek elhelyezése jelent. Még ha egy perben mentesül is a felelősség alól, mert egyből törölte a kommentet, akkor is járhat 1,5 évig bíróságra, ami akár százezres költséget is jelenthet. Ezt akkor is meg kell előlegezni, ha a felperes fizeti a végén.

Abban egyértelmű a jelenlegi joggyakorlat, hogy nem az jelenti a szólásszabadságot, ha bárki bárhova kommentelhet. Már egy 1999-es Kúriai döntés is kimondta: “Sem az alkotmány, sem az St., a sajtótevékenységet kifejtő személyek, ezen belül a kiadó terhére nem írt elő olyan kötelezettséget, hogy más véleményét feltétlenül köteles közölni.” Ez nem csak kiadókra, hanem mindenki másra igaz. Aki nem hiszi, próbálja meg beperelni valamelyik napilapot, ha nem hozzák le az általa beküldött cikket. Vagy a szembe szomszédot, mert nem tudnak a Facebook oldalára kommentelni. El fogják bukni, mert a vélemény-nyilvánítás szabadsága nem ezt jelenti.

A vélemény-nyilvánítás szabadsága azt jelenti, hogy azt mondanak el amit akarnak – a jog keretei között -, nem pedig azt, hogy ezt ott mondhatják el, ahol csak akarják.