Ahogy halad az ember az építkezése vége felé, egyre inkább látja, hogy az elképzelt keretbe nem fog beleférni: az építőanyagok árai emelkedtek, pár tízezres tételek itt, pár tízezres tételek ott, és máris akár milliókkal drágulhat az építkezés.
Mi lehet ilyenkor a megoldás? Családi-baráti kölcsönök, elmaradó munkarészek, rosszabb minőségű anyagok beépítése, szakik helyett saját munka, lehetne folytatni a sort… Most úgy tűnik azonban, hogy a gondoknak legalább egy részére elég jó megoldást kínál az állam a kedvezményes energetikai hitelek (pályázatok) formájában.
Miről is van szó?
Az EU-ban minden tagállam vállalta, hogy fokozatosan csökkenti az ország (és ezzel együtt a háztartások) energiafelhasználását, hogy ezeket a vállalásokat teljesíteni tudják az EU-s alapok pénzt adtak a tagállamoknak, akik kedvezményes pályázatok formájában segítséget nyújthatnak. Ennek volt a része a már többször meghirdetett háztartási nagygép csereprogram, az otthon melege program, a külön program ami konvektorok lecseréléséről szólt, továbbá a cikk apropóját adó VEKOP és GINOP programok. A két programban 0%-os kamatú hitelt lehet felvenni energetikai korszerűsítésekre: nyílászárócserére, kazáncserére, megújuló energia bevezetésére, árnyékoló berendezésekre, hővisszanyerős szellőztetésre.
Szögezzük le már a legelején: ez hitel, tehát vissza kell fizetni. A két programról (ami voltaképpen pontosan ugyanaz, csak a Közép-magyarországi régiónak külön kell pályázatokat kiírni) az kell tudni, hogy már évek óta fut, de a magyar lakosság úgy tűnik, hogy csak a vissza nem térítendő támogatásokat szereti, energetikai korszerűsítésre nem vesz fel hitelt, így már kétszer könnyítettek a programon. Az első könnyítésnél lehetővé tették a lakástakarék-pénztárból történő előtörlesztést, a másodiknál rengeteget egyszerűsítettek az adminisztráción, de most a harmadik könnyítés a lényeg az építkezés szempontjából: sok más jó dolog mellett eltörölték a 180 napos kötelező várakozási időt a használatbavételtől kezdve, illetve már elég ha van árajánlat a vállalkozótól a megvalósítandó projektre, nem kell rá (elő)szerződés.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Eddig el kellett telnie 180 napnak a használatbavételi engedély megszerzésétől/használatbavétel tudomásulvételétől ahhoz, hogy az ember tudja igényelni. Ma már a használatbavétel másnapján tudja az ember igényelni. Bizonyos dolgokat tehát megérheti áttolni használatbavétel utánra: a programban lehet redőnyre, hővisszanyerős szellőztetőre és sok másra pénzt kérni – így tehát az építkezés során elég azoknak az előkészítését beépíteni, s utána a korszerűsítési hitellel betenni magát a gépet.
Az ennek az értelme, hogy a hitel 0%-os kamatú, a banktól felvett kölcsönnek pedig jelenleg 2-3-4%-os éves kamata van, azaz rengeteg kamatot meg tudunk spórolni az idők folyamán.
A másik nagy előny, hogy ezáltal jóval jobb megtérüléssel lehet akár napelemet is telepíteni. Fontos: mint minden befektetésnél, a napelemnél is ki kell számolni, hogy a konkrét esetben megéri-e az embernek, illetve tisztában kell lenni a kockázatokkal. A napelem megtérülésénél 3 fő kockázat van: (i) szaldós elszámolás megszűnése; (ii) amortizáció; (iii) az inverter meghibásodása.
(i) szaldós elszámolás
A napelem felrakása után leszerelik a villanyórát egy úgynevezett ad-vesz órára, ami méri hogy mennyi áramot fogyasztottunk el és a napelemünk mennyit táplált vissza a hálózatra: ha többet töltünk vissza, akkor az áramszolgáltató megveszi tőlünk, ha kevesebbet, akkor a különbözetet kell kifizetni. Ez az elszámolás nagyon megdobja a megtérülést, hiszen enélkül eladnánk az áramot a szolgáltatónak 20 ft körül, 20 ft-tal drágábban pedig visszavásárolnánk – tehát nagy vonalakban duplázná a megtérülési időt.
(ii) Amortizáció
Ez egy olyan tétel, ami gyakorlatilag az összes megtérülés-számításból kimarad, amit a napelemes cégek mutatnak. Tegyük fel, hogy 20 év a napelemes rendszer élettartama, most megveszed 2,5 millió Ft-ért, 20 év múlva ezek 20 éves, használhatatlan lomok lesznek, 0 értékkel, tehát a kezdeti 2,5 millió „tőkédből” marad 0 – ezt is számításba kell venni, mikor pl. a bankbetétekkel hasonlítják össze a hozamot – bankbetétnél a tőke 20 év múlva is meglesz. A hitel azért előnyös itt, mert nem bukjuk el a tőkét a futamidő végére: mivel nem mi tettük bele; a meglévő – napelemre szánt – 2,5 milliónkat addig tarthatjuk bankbetétben/kötvényben/bárhol.
(iii) inverter meghibásodása
Az inverter alakítja a panelekből jövő áramot hálózaton is használható feszültséggé, azonban az inverterek élettartama jóval rövidebb, mint a napelem paneleké – a 2,5 milliós rendszerből 500 ezer körül van az inverter, ha ez elromlik és nem javítható, akkor az újabb 500 ezer költség, ami rontja a megtérülést – bár valószínűleg olcsóbb lesz később, de akkor is jelentős tétel.
Kis számolás
Mondjuk, hogy a havi villanyszámlád (hőszivattyús fűtés, hővisszanyerős szellőztető, sok elektromos fogyasztó) kb. 20 ezer Ft. Az ekkora fogyasztást kiváltó rendszer (netről random kiválasztva egyet) kb. 2,5 millió Ft. Mivel a pályázatban 10% önrész van, így csak a napelemre 2,25 M Ft-ot tudunk felvenni. Mivel a kamat 0%, érdemes maximális futamidőt kérni, ami 20 év. Tegyük fel, hogy az első évben sikerül megvalósítani a projektet, az egyszerűség kedvéért így 19 éves törlesztéssel számoljunk (19×12 hónap), így kijön hogy a kölcsön havi törlesztője 9868 Ft – azaz a 20 ezres villanyszámla fele, s a villanyszámlát ezután már nem kell fizetni.
Fontos: ez egy ideális számítás, nem kalkulál az extra költségekkel, meghibásodással, stb. A napelem nem 100%-os, nem tuti beruházás, bármennyire is állítják. Mindig számold ki vagy számoltasd ki, hogy Neked konkrétan megéri-e – és NE az számolja ki, aki el akarja neked adni a rendszert. (További adalék: minél kisebb egy napelemes rendszer, fajlagosan annál drágább). Az is lehet, hogy bár megérné, nincs elég ideális tájolású tetőfelületed, stb.
A pályázatokat itt találod, tanulmányozd át a teljes dokumentációt és keress fel egy helyi MFB pontot, ha látsz benne fantáziát.