Lassan de biztosan közeledünk a május 31-es határidőhöz, amikor is a cégeknek közzé kell tenniük egyszerűsített éves beszámolójukat. Rendszerint ekkor tartják a cégek az éves rendes taggyűlést is, ahol döntenek arról, hogy mi legyen a cég tavalyi évben elért eredményével. A mostani bejegyzésben azt nézzük meg, hogy megérheti-e „okosban” rendezni profitod sorsát vagy inkább a jogszabályok szerint osztalékként érdemes kivenni.
“adót csalni nem éri meg”
Amit reálisan mérlegelni kell, hogy az elérhető plusz haszonhoz képest mekkora a lebukás veszélye és az ilyenkor kiszabott büntetés. Leszögezem már az elején: adót csalni nem éri meg, ez az írás is azt kívánja bemutatni, hogy mennyire nem. Akit önmagában nem győz meg az, hogy a jogszabályokat akkor is be kell tartani, ha nem szeretjük őket – s valószínűleg ők vannak többen -, nyugodtan olvassa tovább.
Arról, hogy a pénzügyeid szempontjából miért nem éri meg, itt találsz egy cikket: Megéri-e adót csalni
Ami miatt a legkevésbé éri meg adót csalni az a nyugalom. Itthon mindenki stresszes, mindenki tart valamitől, egy tértivevényes levél átvételétől már az egekben a vérnyomása, stb. – ezt szorozzuk meg tízzel, ha tudja az illető hogy vaj van a fején. Ne aggódjunk, az elcsalt adó növekedésével egyenes arányban nő a vérnyomás is.
A legtöbben még mindig a „vagyonosodási vizsgálattól” félnek, holott ez gyakorlatilag már nincs. A köznyelv „vagyonosodási vizsgálat” alatt az úgynevezett becslési eljárást érti, mikor is az adóhivatal a hasára üt és azt mondja, hogy minimálbérből nem lehet 3 SUV-ot, két házat és egy lovat fenntartani, szerinte ehhez legalább havi 4 millió kellene – és innentől az adózónak kellett bebizonyítania, hogy volt neki erre a célra havi 4 millió adózott bevétele. Na ez megszűnt, már csak akkor lehet alkalmazni, ha büntetőeljárás is folyik az adózó ellen. Jó is és rossz is, mert minimálbéres „vállalkozók” ellen jó volt, hatékony is, de egy átlagos évi 30-40 millió Ft-os árbevételű családi vállalkozásnál 1-2 millión ment a fingfűrészelés.
“A 2017-es évben szerzett bevétellel kapcsolatosan 2023. december 31-én szűnik meg az adóhivatal vizsgálódási jogosultsága…”
Tehát ha azt kérdezed, hogy reális veszély-e, én azt mondom hogy nem. De ott a lehetőség? Igen, lehet hogy pont nálad indul be újra a gépezet. Én biztosan nem fogom írásba adni, hogy nem fognak megbüntetni. A 2017-es évben szerzett bevétellel kapcsolatosan pedig 2023. december 31-én szűnik meg az adóhivatal vizsgálódási jogosultsága (esetenként később, tehát ez csak rosszabb lehet), így egészen addig izgulhatsz, hogy mikor kerülsz sorra.
De mondjuk, hogy tökös vagy, kibírod, majd 2024-ben jól elköltöd. Igen ám, csak jó eséllyel készpénzben tartod ezt a lóvét, arra pedig nincs ráírva hogy 2017-ben elkövetett adócsalásból származik, a NAV „friss pénznek” fogja tartani, így a gyakorlatban bukod az elévülésre hivatkozást.
Mi történik akkor, ha csak elköltöd a cég pénzét, de nem vezeted ki a könyveiből? Elég tipikus hiba, amiről itt is írtam: minden évben „bent hagyod” a pénz a cégnél, így az az eredménytartalékba kerül a könyvelés szerint (ez a cég saját tőkéjének egyik része). Ez azt jelenti, hogy a cégnek megvan ez a pénz: ha nincs a bankszámláján, akkor ott van a házipénztárban.
Hol itt a probléma? Teszed fel a kérdést. Előfordulhat, hogy kölcsönt szeretnél felvenni a céggel, nem túl nagyot, legyen mondjuk 10 millió Ft. Bemész a bankba, ott első lépésként lekérik a tavalyi beszámolódat, amiből kiderül, hogy van a cégben mondjuk 80 millió Ft eredménytartalék. Az ügyintéző itt már kedvesen megkérdezi, hogy „X.Y. úr, miért kell Önnek kölcsön, mikor jelenleg nyolcszor annyi pénz van a cégben szabadon?” és hát valljuk be, valóban jogos a kérdése…
“az ügyvezető elsikkasztott a cégből 80 millió Ft-ot” – 2-8 év szabadságvesztés
A nagyobb gáz, hogy amennyiben fizetésképtelenné válik a cég és elrendelik a felszámolását, akkor a kijelölt felszámoló veszi át a cég irányítását az addigi ügyvezetőtől. A felszámoló a cég könyveiből dolgozik, ahol benne van, hogy a cégnek van 80 millió forintja, de nem látja ezt a bankszámlán, így megkéri az ügyvezetőt, hogy adja oda neki a házipénztárból. Ha nem tudja, akkor az azt jelenti, hogy az ügyvezető elsikkasztott a cégből 80 millió Ft-ot (ez különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás, amit 2-től 8 évig büntetnek), ami nem olyan jó ómen, főleg ha később még a cég hitelezői is beperlik, mert az ügyvezető miatt buktak egy csomó pénzt a felszámolásban.
A pénzt tehát „lepapírozva” kell kivenned, hogy ne legyen még nagyobb a baj. A szokásos menetrend szerint veszel számlát valami ismerőstől, aki visszacsorgatja neked a pénzt, miután levette a saját sápját. Csak hogy, ha neked ad kamu számlát, adni fog másnak is, előbb-utóbb a NAV algoritmusa is ki fogja szúrni a gyanús ügyleteket és ha a „számlagyár” bukik, akkor meg fogják nézni, hogy kivel állt kapcsolatban.
Ez utóbbiaknál a NAV rendszerint az ÁFA-visszaigénylésre megy rá, hiszen úgy igényled vissza a számlájuk ÁFA-tartalmát, hogy nem áll mögötte szolgáltatás – ezt nem is nehéz igazolni, 0 fő alkalmazottal nyilván nem fogja kitakarítani a raktáradat, alvállalkozód sem igen lesz, ha nincs a cégben semmilyen vagyontárgy, amivel dolgozni lehetne. Ennek a következménye az ÁFA-nál (mivel hamisításhoz kapcsolódik), hogy a jogosulatlan visszaigénylést vissza kell fizetni, erre jön rá az ÁFA mértékének 200%-a adóbírságként és a költségek és kamatok.
Elég sok más kockázata van tehát a műveletnek, ezek közül csak néhányat említettem.
Hogy csináld akkor okosan, ne pedig okosba?
Osztalék vs. munkabér
A cég tulajdonosának a legrosszabb munkabérként kivennie a pénzt, mivel a közterhek miatt rengeteg az elvonás. Érdekességként összehasonlítjuk, hogy ha 700 ezer Ft-unk van a cégben, amit ki szeretnénk venni, melyik megoldással mennyi pénz marad a zsebünkben. Az egyszerűség kedvéért egyhavi bérként vesszük ki, ennyire kis összeget nincs értelme szétosztani kisebb egységekre.
Itt külön nem bontom szét, de a lényeg, hogy 700 ezer bruttó ráfordításból kap az állam 316 ezer Ft-ot mindenféle adóként, hozzájárulásként és járulékként, a munkavállaló pedig hazavisz ebből 385 ezret.
Az osztaléknál nem kell ennyit számolni, a 700 ezer osztalékra szánt pénzből csak 105 ezer SZJA és 98 ezer EHO jön le, így hazavihetünk 497 ezer Ft-ot – tehát ilyen kis összegnél is már 100 ezer Ft az osztalék előnye a munkabérrel szemben. Ezért (is) éri meg jobban vállalkozni, mint alkalmazottnak lenni.
Egészségpénztár – Önsegélyező pénztár
Kevesen használják, holott baromi jó. A lényege, hogy pénzt fizetsz be előre a pénztárhoz, amiből gyógyszert és más egészségügyi szolgáltatásokat (fogászat, lézeres szemműtét) vehetsz – és a hozzátartozóid is, csak őket is be kell jelenteni kedvezményezettként. A poén benne az, hogy a befizetett pénz 20%-át (max. évi 150 ezret) visszakapsz adóvisszatérítésként. Adózott pénzből még mindig nem nagy buli, de lehet befizetni „adományként” is, így sokkal jobban jársz ha saját céged van.
Példával: 700 ezer Ft pénztári adományból levonnak pénztári költséget (21080 Ft), a pénztártagnak be kell fizetni a 15% SZJA-t (85680 Ft), egészségügyi hozzájárulást (111384 Ft), de cserébe kap 136 ezer forint adójóváírást, így elkölthet a számlájáról 816 ezer Ft-ot (ha szembeállítjuk a költségeket a nyereséggel, akkor mondhatjuk, hogy 700 ezer ráfordításból marad nekünk 619 ezer forintunk). Akinek nem tetszik a matek, annak egyszerűbben: ha ilyen módon vesszük ki, akkor 700 ezer Ft-ból cca. 620 ezer Ft marad nálunk. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy milliókat nem lehet vele kivenni, hiszen 150 ezer Ft-ban van maximalizálva az adóvisszatérítés (fizethetünk be többet, de felesleges, mert nem jár majd rá adóvisszatérítés).
A fenti számok magasabbak is lehetnek, mivel évente legfeljebb 450 ezer Ft EHO-t kell fizetni, ez kb. évi 6,5 millió Ft-os fizetésnél már megvan (vagy csak az önsegélyező maximális befizetésénél ennek a negyede), így onnantól az EHO-val nem kell számolnunk.
Ez megint csak egy kis szemléltetés így a végére, de ebből is láthatod, hogy van tere az okos(abb) megoldásoknak még akkor is, ha közben minden adót befizetsz. Lehet adót optimalizálni és kell is, csak ezt az különbözteti meg az adócsalástól, hogy optimalizálás esetén nyugodtan várod a NAV-ot, ha bejelentkezik. Nekem megéri nyugodtan aludni és az ügyfeleknek is.