Mintaszerződés: használható-e kivitelezésnél?
Szerencsére kezdi elfogadni a szakma, hogy az építőipari kivitelezéshez kötelező írásbeli szerződést kötni, azonban sok megrendelő mintaszerződés használatával próbája megoldani. A szerződést ketten rakjátok össze, így éppen olyan joggal írhatsz bele mint a vállalkozód, semmiféleképpen se gondold, hogy az amit eléd tettek, szent és sérthetetlen. Sőt, gondolj bele: ha az átlagnál csak egy hajszálnyival dörzsöltebb a vállalkozód, akkor ügyvéddel csináltatott magának mintaszerződést, ami elsősorban őt védi! Neked sem szabadna tehát beérned kevesebbel. Jobb előre gondolni: a szerződéskötésig is el kell jutni, itt található információ a kivitelező kiválasztásáról.
Két fontos tanulság
Viszont két dolgot jobb lesz ha megjegyzel: ha sokat variálsz a szerződéssel, annak az is lehet a vége, hogy a kivitelező elhajt, hiszen már az elején problémás vagy, te valószínűleg számon is fogod kérni, ha valami eltérés van a szerződéstől, jobban ismered a jogaidat mint az átlag, tájékozottabb vagy. A második: egy szerződés annyit ér, amennyit abból be is tartanak. A mintaszerződés sem áll ott pisztollyal a mestered mellett, hogy rendesen falazzon, az ökörhúgy falak sem lesznek tőle egyenesebbek.
A jó szerződés olyan mint a kiviteli terv
Miért fontos akkor mégis? Mert ha gáz van, akkor kapaszkodók kellenek: rosszabbul biztosan nem jársz, ha nem tud a kivitelező a szerződésére mutogatni, hogy ott II. osztályú munkát vállalt, ezért nem tudod őt számon kérni. A jó szerződés olyan mint a kiviteli terv, a rossz szerződés olyan mint az engedélyezési szintű terv. Hogy miért? A jóban pontosan le vannak fektetve a játékszabályok, az alapján nem lehet máshogy dolgozni, számonkérhetővé teszi mind a két fél tevékenységét. Nem kizárt, hogy engedélyezési szintű tervvel is kiváló ház épül, ahogy az sem, hogy 2 oldalas gagyi szerződéssel is végigmehet úgy egy teljes építkezés, hogy egyszer sem kerül elő. Mind a kettőnek a bonyolult vagy kényes helyzetekben veszi az ember hasznát. Ezt egy sima szerződésminta nem oldja meg.
Az ár
Magától értetődőnek tűnik, hogy beleírjuk az árat; de meglepően sokszor kiderül, hogy valójában nem került bele. Hogy lehet ez? Pl. kulcsrakész házat építtetünk. Igen ám, de a szerződésben nincs benne a terasz, járda, külső tereprendezés, kerítés ára, így máris többe kerül az egész. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük rendesen gondoljuk át, hogy mit szeretnénk ha elvégezne a kivitelező: inkább írjuk le mint egy általános iskolás, kitérve akár a színekre is, mint hogy bárkinek is kétsége legyen afelől, hogy a munkarész elvégzése a vállalkozó feladata.
Amit gyakran vállalkozók sem szoktak tudni, hogy az ár megállapítása történhet tételes vagy átalány díjazással. A tételes elszámolásnál a vállalkozó egy egységárat ad meg (pl. burkolóknál a m2 ár), így ezzel könnyű számolni, ha több vagy kevesebb munka kellett a végén, mindig a ténylegesen elvégzett munkát kell kifizetni. A szerződésminta ezt a problémát sem kezeli. Én személy szerint ezt tartom a legkorrektebbnek mind a két részről, persze ehhez szükséged van egy részletes anyagkiírásra is (de ha nincs ilyened, akkor nem tudom, hogy mi alapján döntöttél a vállalkozók között, ami az árat illeti. Anyagkiírás nélkül összehasonlíthatatlanok az árajánlatok.), anyag + munkadíj megbontásban minden egyes tételnél.
Átalány díjazásnál egy fix árat határoztok meg, a díj csak akkor változik ha egy munkarész teljes egészében elmarad vagy tervmódosítás miatt többet kell elvégezni (ez utóbbi a pótmunka). Tehát ha pl. sokkal kevesebb aljzatkiegyenlítő kell, mint amennyivel számoltatok, az sem változtatja meg a díjat.
Ki szerzi be az anyagot
Kinek a kötelezettsége az anyag biztosítása? Kinek a hibája, ha anyaghiány miatt áll az építkezés? Számtalan kérdés vetődik fel, amit a mintaszerződés nem rendez. Amit minden esetben írjunk elő, hogy a vállalkozó csak első osztályú anyagokkal dolgozhat, nem első osztályú anyag beépítését köteles megtagadni. Gyakori banánhéj, hogy a megrendelő vállalja az anyag beszerzését (mert a neten olcsóbban látta a téglát, mint ami a vállalkozó ajánlatában szerepelt vagy más okból), de a tapasztalatlansága miatt mégis miatta áll az építkezés, mert pl. megfeledkezik a segédanyagokról, nem pont olyat rendel amilyen kellene vagy egyszerűen túl későn rendeli meg. Ez sajnos olyan szerződésszegés, ami miatt joggal csúszik a kivitelező, ezt később nem lehet majd számonkérni rajta. Ugyan ez az eset, ha a megrendelő által szervezett másik szakipar csúszik meg, erről szintén nem a vállalkozó tehet.
Határidők
Én személy szerint nem szeretem, ha nincsenek egy szerződésben részhatáridők – az nyilván a no comment kategória, ha véghatáridő sincs, de egy két mintaszerződés ilyet is tud… Az építkezés egy folyamat, a semmiből lesz egy gyönyörű ház, ennek része az is, hogy tudjuk a végén fogunk járólapozni, az elején pedig téglát falazni, és hogy a kettő között kb. mennyi idő telik el. Egy vállalkozónak nagyjából tudnia kell, hogy melyik munkafázisra mennyi időre van szüksége. Nyilván nem csak a mi építkezésünkön dolgozik, így ebben szükség van rugalmasságra, de az komoly probléma, ha a kötési és más időkön kezd el spórolni, mert augusztusban eszmél rá, hogy októberben át kell adnia a házat, de még az alapozás sincs meg. Minden részhatáridőnél legyen kötbér, hogy komolyan vehető legyen!
Kötbér
A szerződésben legyen kötbér arra az esetre, ha a vállalkozó nem teljesít határidőre – szerencsére ezt sok szerződésminta is tartalmazza. Ennek az átlagos (értelmes) mértéke legalább 10.000,- Ft naponta, sok mintaszerződés ezt sem tartalmazza. A kötbér vonatkozzon a részhatáridőkre is. Nyugodtan hagyjon akár 15-20 napot is magának pluszban mikor a szerződést kötitek, de a vállalt határidőket viszont tartsa be. Neked egy hónap csúszás egy újabb havi bérleti díj, esetleg felesleges költözés, ha a régi helyről el kell jönni, stb.
Mellékletek
A szerződésnek is legyen melléklete minden engedélyezési szintű és kiviteli terv, továbbá ezek hiánytalanul legyenek feltöltve az e-naplóba. A szerződésben is legyen benne, hogy a kiviteli tervtől a kivitelező csak jóváhagyott e-napló bejegyzéssel térhet el. Minket nem az érdekel, hogy hogy szokták, hanem hogy úgy valósuljon meg az építkezés, ahogy az építészünkkel megálmodtuk. Ha mégis hiba csúszott a rendszerbe, akkor lássuk azt be, de egy pillanatig se felejtsük el, hogy a kivitelező cég már rég megszűnik, de mi még abban a házban fogunk élni és az épület állékonyságáért az építész és a statikus felel.
Építési hulladék, az építési terület
Ki felel az építési hulladék elszállításáért, hova kell gyűjteni, a munkások hova gyűjtsék a saját szemetüket? Banálisnak tűnhet, de elképesztő mennyiségű szendvicses zacskó, szalvéta és energiaitalos doboz tud maradni egy építkezésen, a cigarettacsikkekről nem is beszélve. Megint csak saját „hülyeségem”, de én azt is ki szoktam kötni, hogy az építési területen munkaidőben tilos alkoholt vagy más bódító hatású szert fogyasztani, ennek a megsértése súlyos szerződésszegésnek minősül és alkalmanként „x” Ft-ot kell fizetnie a vállalkozónak minden alkoholfogyasztásért – nincs olyan szerződésminta, amiben ez benne lenne. Nem érdekel, hogy szerinte egy sör belefér, erről vitát sem vagyok hajlandó nyitni, feketén-fehéren benne van a szerződésben, hogy tilos.
“nem tárgyalunk a megrendelő helyett” – Magadra vagy utalva!
Minden építőipari ügyfelemnek elmondom: nem tárgyalunk a megrendelő helyett – a Te kiviteleződnek is ugyanezt mondja az ügyvédje. Az, hogy a fentiek belekerüljenek, a TE felelősséged és rajtad kívül nem is fog senkit érdekelni, így vedd komolyan, ne csak rutinból írd alá az eléd tett szerződést.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen: