Károkozás alapok
Az előző bejegyzésben megnéztük, milyen lehetőségünk van a valódi igényérvényesítésre, ha a kivitelezőnk okoz kárt nekünk, most pedig arra keressük a választ, hogy bizonyítjuk be a károkozás tényét és mértékét. Ez még akár egy lóvásárlásnál is előfordulhat.
Már önmagában is borzalmas, ha tönkremegy az autónk, megrongálják házunkat vagy más módon okoznak kárt. Bármennyire is furcsán hangzik, az szerencsés eset, ha legalább be tudjuk azonosítani, hogy ki okozta a kárt. Gondolj bele, még mindig jobb ha tudod ki tolatott a kocsiba mikor nem voltál ott és kifizeti a biztosítója, mintha csak ott hagy egy cetlit, hogy „bocsi”, de más adatot nem ír rá.
Mikor kezdhetjük a helyreállítást?
Mikor az első sokk után lenyugszik az ember, már hozzá is látna a kár kijavításához, de egyből jön a kérdés: ha kijavítja, hogy bizonyítsa hogy okoztak neki kárt/mekkora kárt okoztak? Hiszen a károsodás bizonyítékai eltűnnek a helyreállítással. Egy perben a kár mértékének megállapítására igazságügyi szakértőt rendelnek ki, aki megállapítja mindezeket a dolgokat és a bíróság is tarthat helyszíni szemlét. De egy per megindítása és utána a szakértő kirendelése több hónap, ez alatt az idő alatt nem tudunk javíttatni.
Van mód arra, hogy kijavítsuk, mégis legyen bizonyítékunk egy perben!
Sokan tudják, hogy vannak igazságügyi szakértők, akiket fel lehet keresni, hogy adjanak szakvéleményt, amiben megválaszolják a fenti kérdéseket. Ezzel az a probléma, hogy egy perben ők nem minősülnek majd igazságügyi szakértőnek (nem minősülnek pártatlannak!), mivel a megrendelő választja ki őket és ő fizeti ki a szakvéleményt. Ez valahol jogos is, Te sem tartanád meggyőzőnek, ha a haragosod lobogtatna egy papírt, amit egy jóismerőse készített, és ami alapján te tartozol neki. A perben a bíróság választ egy listáról igazságügyi szakértőt, így a fél nem tudja befolyásolni a szakvéleményt.
Mi is tudunk nehezen megkérdőjelezhető szakvéleményt szerezni
Nekünk olyan szakértő kell, aki egy perben is igazságügyi szakértőnek minősül. Szerencsére tudunk ilyet szerezni! Közjegyzőtől lehet kérni független igazságügyi szakértő kirendelését károkozás esetére, ezt az eljárást előzetes bizonyításnak nevezik. Előtte érdemes bemenni a konkrét közjegyzőhöz, akit kinéztünk magunknak. Ő megmondja, hogy pontosan mit kér a szakértő kirendelése iránti kérelemhez (amit amúgy írásban fog kérni) az illeték mellett (TIPP: ezzel elkerüljük azt is, hogy a közjegyző hiánypótlásban kérje ugyanezeket).
A kérelemben le kell írni, hogy milyen területről kérjük a szakértőt kirendelni (pl. építészeten belül statika), pontosan milyen kérdést kell vizsgálnia (pl. mitől süllyedt meg a ház egyik szobája), milyen típusú a károkozás, és minden olyat, amit a közjegyző kér. (TIPP: A részletszabályokat megtalálod a 2008. évi XLV. törvényben a 17. §-tól)
Milyen előnye van az ilyen előzetes bizonyításnak?
Károkozás esetén első látásra semmilyen, hiszen a perben ugyanilyen szakértőt rendelnének ki, ugyanilyen módszertannal. Ez azonban nem igaz, legalább 3 előnye van: olcsóbban megmondja mekkora a kár, mint egy perben (lehet hogy sokkal nagyobb összegre gondolsz, mint amekkora valójában), segít elkerülni a pert, lehetővé teszi a hiba kijavítását.
Vegyük sorra az egyes előnyöket.
Ahhoz hogy pert indítsunk, be kell fizetni a követelt érték 6%-át illetékként, a per végén pedig a pernyertességet úgy számítják (leegyszerűsítve), hogy a követelt értékhez képest mennyit ítéltek meg a végén. Tehát ha elindítjuk a pert 20 millióra, majd a perben a szakértő azt mondja, hogy csak 10 milliós követelés megalapozott, akkor fele részben pervesztesek leszünk. Ez a gyakorlatban azt szokta jelenteni, hogy a másik félnek nem kell megtérítenie a perköltségeket. (pl. ügyvédi díjat) a részünkre, az illeték felét nem térítik meg a végén, stb. Jobb tehát, ha már a per előtt tudjuk, valójában mennyit követelhetünk.
Másodszor: ha leteszünk a károkozó elé egy független igazságügyi szakértő által adott szakvéleményt, annak valószínűleg nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint a mi szavunknak. Magyarországon egyébként is félnek az emberek a hatóságoktól, mint a tűztől (az én rokonaim közül többen remegő gyomorral mennek a postára már csak azért is, mert tértivevényes levelet kaptak), így a közjegyző általi kirendelésnek még pluszban meggyőző ereje lesz. Sok esetben előfordult már ügyfelekkel is, hogy az addig mereven elzárkózó másik fél az igazságügyi szakvéleményt látva önként fizetett.
Harmadszor: ha megvan a szakvélemény, akkor ki tudjuk javíttatni a hibát, hiszen igazságügyi szakvélemény bizonyítja, hogy a hiba valójában fennállt, mégpedig abban a mértékben. Ez jár egy további, igen jelentős előnnyel is: ha kijavíttatjuk a kárt, akkor már nem tudják újra vizsgálni. Az egyetlen amit tudnak támadni, az az igazságügyi szakértő véleménye az általa leírt adatok alapján.
Összefoglalóan
Értjük a különbséget? Normál esetben lehetne arra mód, hogy a károsult tárgyat újra megvizsgálja egy másik szakértő, de ennek értelemszerűen nem lehet eleget tenni, ha a dolgot megjavították. Mi marad? A másik fél arra hivatkozhat, hogy rosszul vonta le a következtetéseket az első szakértő, amire valljuk be, nincs túl sok esély. Mivel a tényadatokat is ő írja le (azaz hogy mit vett figyelembe a szakvélemény elkészítésekor), így gyökeresen eltérő álláspontra másik szakértő sem tud helyezkedni. Mi történik, ha mégis? Akkor az felvetheti azt a lehetőséget, hogy az első szakértő nem úgy járt el, ahogy az szakértőtől elvárható lett volna – akár be is lehet perelni érte, ha emiatt bukunk egy pert.
Tanácsok szakértő kirendelése előtt károkozás esetén
- Mérlegeljük, hogy kell-e nekünk. Néhány tízezer forintért valószínűleg nem éri meg.
- Olvassuk el a fent hivatkozott jogszabály (2008. évi XLV. törvény 17. §-tól) vonatkozó részeit.
- Menjünk el az általunk kinézett közjegyzőhöz és pontosan írjuk fel, hogy mit szeretne látni a kérelemben.
- Mindenben működjünk együtt a közjegyzővel, lehetőleg mielőbb teljesítsük a hiánypótlásokat és más kéréseket.
- Pontosan jelöljük meg, hogy mit szeretnénk megtudni a szakértőtől, ne általánosságban írjuk a kérelmet.
- Ha megvan a szakvélemény és nekünk ad igazat, még egyszer kérjük a károkozótól, hogy ez alapján önként teljesítsen.
- Ha nem teszi, akkor fogadjunk fel ügyvédet, mert 2018. január 1-től laikusok számára nagyon bonyolult lett a peres eljárás (ügyvédek számára is, csak ha ők elrontják, akkor az ügyfélnek fizet az ügyvéd felelősségbiztosítója).
- Ne feledjük a polgári per legfőbb szabályát: jó ha az embernek igaza van, de nem ér semmit, ha nem tudja bizonyítani.
- Ősi indián bölcsesség: minden ítélet annyit ér, amennyit abból végre lehet hajtani. Ha nincs pénze a károkozónak (hajléktalan, már 5 ítélet miatt vonják a fizetését, felszámolás-közeli cég, stb.), akkor valószínűleg jobb hagyni az egészet.
- Kapcsolódik a 7. ponthoz: ne hazudjunk az ügyvédünknek. Jegyezzük meg, nem kell előtte jó színben feltűnni. Akkor tud segíteni, ha őszintén elmondunk mindent. (Azoknak, akik szerint „ki az a hülye, aki ilyen helyzetben hazudna?!” jusson eszébe, mit mond az átlagember, mikor az orvos rákérdez, hogy betartotta-e a diétát…)
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Facebookon.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen: